Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A visszaesés és nyilvántartása. 1. [r.]

55 nyos bűncselekményeknek különös veszélyessége, valamint az is igazolja hogy csak némely bűncselekmények bírnak azon különös sajátsággal, hogy „szokásossá" válnak, s mintegy üzletszerűen gyakoroltatnak. IX. Felmerültek még a visszaesés tekintetében más, nem érdeknélküli kérdések is, melyeket azonban itt mellőznünk kell, részint mert fejtegetésük igen messzire vezetne, részint mert eldöntésük tételes törvényünk szempontjából mi nehézséget sem nyújt. Például: felindulásban (impetus) elkövetett cselekményeknél fenntartandó-e a visszaesés súlyosbitó hatása ? mi történjék, ha a büntetés királyi kegyelem utján elengedtetett ? visszaesést állapit-e meg bármely legcsekélyebb büntetés, avagy szűkséges-e a megelőző büntetés bizonyos súlyosabb volta ? számba vehető-e a kiskorúságban elkövetett első bűncselekmény ? Csak ez utóbbi kérdésre vonatkozólag nem nyomhatok el egy megjegyzést, Nézetem szerint a büntető törvény 8r>. §-ának 4. pontja alapján kimondott rendőri büntetés a visszaesés megállapításánál tekintetbe nem jöhet. Az eset előfordulhat. Valaki 16. éven alóli korban kétszer követ el lopási vétséget, s kétszer szenvedett a fennidézett szakasz értelmében rendőri büntetést. Tizenhatodik évén túl, de a tiz évi határidőn belül, lopást követ el, mely egyéb körülményei szerint vétséget képez. Alkal mazható-e ellene a törvény 338. §-a. Nézetem szerint nem, és pedig azért nem, mert ezen § szerint szükséges, hogy a cselekmény, melyért a tettes megelőzőleg büntetve volt, bűntett vagy vétség lett legyen. Ámde bünt. törvényünk szerint a büntetési nem megváltoztatja a büntetendő cselekmény természetét A büntettet képező cselekmény, mely a túlnyomó enyhítő körülmények folytán fogházzal büntettetik, nem minösithetö többé bűntettnek, hanem vétségnek; azért ha következetlenek nem akarunk lenni, a törvény szellemének megfelelöleg, a rendőri büntetéssel fenyített vétség nem vétség, hanem kihágás. A 338-ik § alkalmazhatásának tehát első feltétele hiányzik. Eddigi gyakorlatunk vagyon elleni merényleteknél vétséget nem ismert; a mi bűntett nem volt, az kihágás volt. Lopási kihágásért p. oeddigi gyakorlatunk szerint kétszer büntetett egyén ellen alkalmazható-e a törvény 338. §-a ? Erre az látszik a helyes feleletnek lenni, hogy ha a kérdéses kihágás az új törvény szerint vétséget képezne, akkor a visszaesés megállapítandó. II. A visszaesés fontossága a fennebbiekböl kétségtelen. Kétségtelen, hogy fontos a vádlott előéletének megállapítása az irányban: volt-e már,