Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

411 nélkülöz ezen § azon tétele, 3G) hogy a kihirdetés hiánya esetén csak a vétlen házasfél kérheti a házasság érvénytelenítését. A kihirdetés hiányának csak mint közjogi akadálynak van értelme, de mint magánjogi akadálynak nincs. Kérdjük, mi czélja van a kihirdetésnek ? Az, hogy egyrészt érvénytelen házasságok kötése megakadályoztassék, másrészt, hogy a beleegyezési illetve ellenmondási joggal birok (szülők, gyámok és gondnokok) ezen jogukat érvényesíthessék. Az első czél szorosan közérdekű ; de az eléggé biztosítva lesz, ha a kihirdetés elmulasztására büntetés szabatik, ezért a házasság érvénytelenségét kimondani nem szükséges. A másik már magánérdekű, és stricte véve megkívánná,37) hogy a jogukban sértetteknek megengedtessék az érvénytelenítés ; csakhogy szerintünk inkább az illető harmadik személyek érdeke szenvedjen némi sérelmet, semhogy a már tényleg megteremtett állapot bolygattassék; annál is inkább, mert míg a kiskorúság tart, úgyis joguk van az illetőknek a házasságot érvényteleníteni, a mint arról tudomást szereznek, ha pedig már a nagykorúság illetve önjoguság beállott, az illetők joga úgyis illusoriussá vált, mert a házasság érvénytelenítése után a volt házasfelek azonnal ismét egybekelhetnek. Igen, de a javaslat nem is a törvényes képviselőnek, hanem a vétlen házasfélnek kívánja megadni az érvénytelenítési jogot, hogy mi okból, azt nem tudjuk ; de annyit tudunk, hogy a kihirdetés előírása nem a házasfelek érdekében történik, annak elmaradása által a házasfelek érdekükben semmikép nem sértetnek és igy épen a házasfeleknek nem lehet joguk — annál kevésbbé kizárólagos joguk — a házasság érvénytelenítésére. 38) Végül nem tartjuk helyesnek ezen § következő zártételét sem: »ezen joga (t. i. érvénytelenítési joga) megszűnik, ha az akadálynak tudomására jutása után a házasságot folytatta«. Szerintünk a megtámadási jog érvényesítésére nézve elévülési idő írandó elő, mert csak igy lehet elejét venni a birói önkénynek s egyéb visszaéléseknek. Vessünk most egy futólagos pillantást az elmaradt fejezetekre s lássuk azoknak is feltűnőbb fogyatkozásait. A III. fejezet tüzetesen intézkedik a kihirdetésről és a házasságkötés módozatairól. E szabványok egy része nem törvénybe, hanem rendeletbe való; különben többnyire fordításai az o. p. t. k. és az 1868. május 25-iki törvény idevágó rendelkezéseinek, elannyira, hogy a javaslat a kihirdetés czéljából még az osztrák Amtstag-okat is megakarja honosi3G) Általában a 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és IO. §-okban foglalt akadályok, továbbá a hiányzó kihirdetés akadálya esetében, a házasság érvénytelenitését csak azon esetben kérheti a másik házastárs, ha e tekintetben ártatlan, s ezen joga megszűnik, ha az akadályok tudomására jutása után a házasságot folytatta.« 37) Ezen álláspontot követi a legtöbb törvényhozás. Igy már az egyházjog : Trid. Sess. XXIV. de reform, matrim. c. 1. , Code civil 63. czikk és kv. ; zürichi törv. könyv 122. §, a német birodalmi törvény stb. 38) Lásd Rittner : Das österreichische Eherecht 267. 1.