Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat
410 nélkül, épen alzért az érvénytelenítési jog s absolut jog, mely mindenkit megillet, kinek érdeke az érvénytelenítést kívánja; ellenben a relatív hatá akadálynál magának az akadálynak fennforgása még nem teszi érvénytelenné a házasságot, és az érvénytelenség csak akkor következik be, ha az objectiv tényálladékhoz egy subjectiv momentum járul, ha a házasság az arra jogosított egyén által mcgtámadtatik: a relatív ható akadálynál az érvénytelenség a megtámadással születik. Ebből kifolyólag az érvénytelenítési jog relatív ható akadálynál legszemélyesebb jog, mely másra át nem ruházható, át nem örökíthető ; miért is az örökös, ha a jogosított egyén elhalt, a házasság érvényét önállóan meg nem támadhatja még akkor sem, ha az akadály csak azután lett ismeretes, mert erre nézve a jogalaphiányzik. 33) De tovább menve, az érvénytelenítési jog szerintünk az absolut ható akadály ellenére kötött házasságnál is relatívvá válik, a mint az illető akadály tényleg létezni megszűnt és a házasság érvényét csak a vétlen házasfél támadhatja meg, de nem bármely harmadik személy, tehát a házasfél elhunytával a jogaiban sértett örökös sem. Mind a házasság által teremtett tényleges viszonyok, mind az ártatlan gyermekek érdeke sürgetőleg követelik, hogy a modern törvényhozások ezen álláspontra helyezkedjenek. 34) Hibáztatnunk kell továbbá a javaslatot azért, hogy az o. p. t. k. nyomán haladva, a korhiányt és az elmebetegséget magánjogi akadálynak tekinti* Mindkét akadály felállításánál nem annyira a magánérdek, mint inkább a közérdek szempontja irányadó; miért is mind az egyik, mind a másik akadály fenforgása esetén a házasság hivatalból érvénytelenítendő.35) Többrendbeli hibás intézkedést tartalmaz még a 46. §. A főelvet,, mely ezen nehézkesen formulázott paragraphusban többször hangsúlyoztatik, az képezi, hogy magánjogi akadályoknál az érvénytelenítési jog egyedüli föltétele a bűntelenség, az ártatlan félnek tehát minden ily akadály esetén jogában áll a támadás. — Ez ismét túllő a czélon, mert e szerint az önjogúság hiányánál az önjogú félnek is joga volna a házasságot megtámadni, ha a hiányról nem birt tudomással. Ámde ezen akadály kizárólag a nem önjogú fél és törvényes képviselője érdekében állíttatik fel a törvényhozás részéről, miből önkényt következik, hogy az önjogú félnek egyáltalán nem lehet kereseti joga. Úgyszintén minden jogi raisont ?s) Az ellenkező felfogás nemcsak jogi szempontból téves, de a méltányossággal sem egyeztethető össze, mert czélja nem lehet más, mint hogy az ártatlan gyermekek örökjoguktól megfosztassanak. 34) Megszűnhető akadályok az általunk felsoroltak között : korhiány, elmebetegség, kettős házasság és újból férjhez menő nők várakozási ideje. 36) Már az egyházjog szerint is mig az akadály fennáll, hivatalbóli megtámadásnak van helye; hasonlókép a zürichi törvénykönyv (117. 118. szerint; ellenben a code civil (184. czikk) szerint csak a korhiánynál.
