Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat
403 zasságkötési jogban külön figyelembevételt igényel és pedig épen a tulajdonságbani tévedés, mert a szernélvbeni tévedés külön rendelkezést nem is tesz szükségessé, miután ilyenkor a házasság érvénytelensége általán érvényes jogtételek logikai következménye. Az első kérdés tehát, melyre minden törvényhozásnak felelni kell: mi képezze a tévedés criteriumát a házasságkötési jogban ? E kérdésre szerintünk a következő válasz adható : minden oly tévedés, mely a házasság erkölcsi és physikai lényege alapján feltételezett tulajdonságra vonatkozik, érvénytelenítő akadály. Ezen általános elv kimondása azonban még nem elég, hanem szükséges, hogy ezen criterium alapián a tulajdonságbani tévedés esetei taxatíve felsoroltassanak, nehogy a birói önkény alapján tág tere nyittassék a visszaélésnek. Szerintünk három ilyen taxatitiv eset volna felsorolandó: i. a nőnek mástól teherben találása, 2. örökös tehetetlenség, 3. gyógyithatlan ragályos betegség.10) Kifogásunk van továbbá az idézett SS egyes mellékes rendelkezései ellen is. Igv a 8. $ második tétele n) nem ide, hanem az érvénytelenítési jog keretébe tartozik. A javaslat szerzője hűségesen lefordította ugyan ezt is az o. p. t. k.-böl, de az érvénvtelenitési jog szabályozásánál ugy látszik már megfeledkezett róla; s így ezen tétel és a 46. $ második pontja w) között némi ellenmondás van, mely legalább is téves magyarázatra adhat alkalmat. Ugyané $ harmadik tételének13) rendelkezése helyes ugyan, csakhogy szerintünk a nők várakozási ideje ezen fejezet alatt lett volna szabályozandó és pedig nem mint házassági tilalom, hanem mint érvényességi akadály. A 9. $ egészenn) és a 10. $ második tétele 15) kihagyandó, mert a 10) Nem akarunk e kérdésnek, mely a legvitásabbak egyike, tüzetesebb fejtegetésébe bocsátkozni. A code civil (146. 180. czikk) az egyházjog szigorú álláspontjához ragaszkodik, s csak a szernélvbeni tévedést tekinti akadályul ; a zürichi törvénykönyv (119. § ) >nvesentlicher Irrthum«-ról szól, * mely az egyes concret esetben a biró által állapittatik meg; a porosz Landrecht (II. L 40. $) csak általános fogalomhatározást ad : >in solchen persönlichen Eigenschaften, welche bei Schliessung einer Ehe von dieser Art vorausgesetzt zu werden pflegen« ; a szász törvénykönyv 11595 - I59°- $S* a tévedés eseteit taxatíve sorolja fel, de ezen felsorolásban igen messzire megy. Hasonlóan igen vitás, mennyiben képezzen a csalás érvényességi akadályt. n) »Ezen jogát (t. i. érvénytelenítési jogát a nő teherben találása esetén) a férj azonban csak a házasságkötés napjától számítandó egy év alatt érvényesítheti.<> 1S) » . . . s ezen joga megszűnik, ha az akadálynak tudomásra jutása után a házasságot folytatta.« 1S) >Xem érvényesítheti a férj ezen jogát, ha oly növel, a kinek előbbi házassága érvénytelennek nyilváníttatott vagy felbontatott, a 63. S rendelkezései ellenére kötött házasságot« (t. i. 6, illetve 3 hónap eltelte előtt). M) »A házastársak minden egyéb tévedései, valamint a képzelt vagy kikötött feltételekhez kapcsolt várakozásokban való csalódások is, a házasságot nem érvény telenitik.« ,5) »Csupán időleges, vagy a házasságkötés után támadott, habár gyógyithatlan tehetetlenség a házasságot fel nem bontj a.«
