Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 5. szám - A keresztény és izraelita között valamint az országon kivül kötött polgári házasságról szóló törvényjavaslat

395 német államban tényleg fennáll s ezen államok a többi német államokra nézve valóságos Gretna-Green-eket képeznek. 17) A mi pedig azon előbbi állításunkat illeti, hogy a vegyes házasságoknak s a dissidensek házasságainak rendezése sürgősebb vagy legalább époly sürgős törvényhozási feladatot képezett volna, mint a keresztények és zsidók közötti házasságok megengedése, s hogy az előbb említett figyelmek rendezése egyházi és vallásos szempontból is kívánatos lett volna, azt a következőkben fogjuk kimutatni igyekezni. Előbb azonban — csak ugy mellékesen — azon hypothesist koczkáztatjuk, hogy a jelen törvényjavaslat értelmében kötendő házasságok száma igen csekély lesz, s hogy csak nagy ritkán lesz az alispánok és polgármesterek módjában a 29. $ azon rendelkezésének eleget tenni, hogy »a folyó szám minden év elején újra kezdendő«. Ezen hypothesis után, melynek igazolását természetesen a statisükára kell bíznunk, lássuk először is a dissidensek házasságjogi helyzetét. Az 1870-ki népszámlálás szerint hazánkban a mondott esztendőben 2928 oly egyén lakott, kik a törvényesen bevett vallásfelekezetek egyikéhez sem tartoztak. Ezen eredmény azonban — mint Kőnek 18) helyesen jegyzi meg — valószínűleg a való mögött maradt. A kimutatott 2928 egyén között 2244, tehát a túlnyomó többség, nazarénusnak vallotta magát, s ezért kiválólag csak ezekről fogunk szólni. Megjegyezzük azonban, hogy a mit a nazarénusokról mondunk, az a többi keresztény secták követőire is vonatkozik. Ilyenek különösen még az u. n. methodisták, kik 1870-ben hazánkban 456 lelket számláltak. A nazarénusok állapota hazánkban igen szomorú. A vallás- és közokt. ministerium 1875. január 15-én 563. sz. a. kelt rendelete19) kijelentette, hogy az 1868 : L1II. t. cz.-nél fogva »a magát nazarénusnak vagy Krisztus követőjének valló egyén előbbi felekezete kebeléből törvényesen kilépettnek nem tekinthető, és azért a körükben történő születések és halálozások a polgári hatóság által azon felekezet lelkészéhez is átirandók rendes anyakönyvezés végett, a melyhez az illetők előbb tartoztak, a felekezeten k i v ü 1 kötött házasságaik pedig törvényeseknek nem tekintetnek, úgyszintén előbbi felekezetök terheinek hordozásától sem menthetők fel«. A nazarénusok tehát, hacsak coelibatusban élni nem akarnak, csak két eshetőség közt választhatnak. Az első eshetőség az, hogy tekintettel családjuk jövőjére vissza17) Stenographische Berichte über die Vcrhandlungen dcs Rcichstages des Norddeutschen liundes. Berlin 1868. I. kötet. — 495. 1. 18) Magyar birodalom statistikai kézikönyve. Budapest 1875. — 150. 1. 19j Grünwald: A törvényhatósági közigazgatás kézikönyve. Budapest 1880. I. kötet. — 22. 1.