Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

39 fogamzás megtörtént. Ily hosszú időköz megállapítása megjárja, sőt szükse'ges a törvényesség kérdésénél; az állampolgárságnál ellenben a legnagyobb visszásságokat idézhetné elö, rnert hiszen négy holnap alatt nyolczszor is lehet állampolgárságot cserélni. Végre már azért sem fogadhatjuk el alapul a conceptio időpontját, mert a közigazgatási hatóságok, melyek az állampolgárságból eredő kérdések eldöntésére hivatva lesznek, nem fognának oly kérdés vizsgálásába bocsátkozhatni, mely, mint a megfogamzás időpontjának megállapítása, csak a törvénykezés hatáskörébe tartozhatik. 31) A harmadik nézetre vonatkozólag nem sok mondani valónk van. A franczia írók érvelése leginkább a római jog ezen szabályára támaszkodik: „Sufficit ei qui in ventre est liberam matrem vei in medio tempore habuisse." 32) A nevezett irók tehát egy jelentőségűnek veszik a franczia nemzetiség megszerzését a rabszolgaságból való felszabadulással. Ehhez ép oly kevéssé kell commentár, mint azon rokon feltevéshez, hogy a gyermek érdeke mindig a franczia nemzetiség megszerzését tenné kivánatossá, mert — mint helyesen jegyzi meg Louiche-Desfontaines — a gyermeknek jól felfogott érdeke nem az, hogy ö franczia, angol, olasz, vagy — mint hozzátehetjük — magyar legyen, hanem érdeke az, hogy ö ugyanazon nemzethez tartozzék, melyhez szülői. 33) Tehát nem marad más hátra, mint a negyedik nézethez járulni, mely a születést nyilvánítja jogszerző ténynek. Ezen nézet nemcsak elméletileg bír legtöbb jogosultsággal, hanem gyakorlati kivitelre is legalkalmasabb, s az egyedüli magyar jogász, u) ki előttünk ezen kérdést — bár csak mellékesen is — érintette, szintén ezen nézethez csatlakozott.35) 2. Törvénytelen gyermekek. Az 1879. L. t. cz. 3. §-a értelmében a magyar állampolgárnö törvénytelen gyermekei magyar állampolgároknak tekintendők. A 31) A franczia jogtudományban azonban nem lehetne ezen érvre hivatkozni, mert ezen országban a bíróságok Ítélnek az állampolgárságból eredő kérdések felett. 32) Inst. lib. I. tít. IV.: „Sufficit autem liberam fuisse matrem eo tempore quo nascitur, licet ancilla conceperit, et ex contrario si libera conceperit. deinde ancilla facta pariat, piacúit eum qui nascitur liberum nasci, quia non debet calamitas matris ei nocere qui in utero est." 33) Louiche-Desfontaines: De l'émigration. Paris 1880. 199 1. 34) Kelemen id. h, 85) Ugyanezen nézetet nyilvánítja a német jogra vonatkozólag Gerber id. m. 57 e., de annyiban téved, a mennyiben azt mondja, hogy a gyermek születése által akkor szerzi meg a német birodalmi honosságot, ha születésekor szülői német Reichsangehörige voltak. Ez nem felel meg a birodalmi törvénynek, mert ez nem szól szülőkről, hanem csupán az atyáról. Gerber ugy látszik azon feltevésből indul ki, hogy a házastársak csak egy és ugynnazon államhoz tartozhatnak. Ez pedig nem áll. Ellenkezőjét bizonyítják a birodalmi törvénynek 11., 19. és 21. §-ai.