Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

37 Az első nézetet azért nem fogadhatjuk el, mert az anyaméhben rejlő magzat még nem tekinthető személynek, hanem ezen minőség csak a megszületett élő gyermeknek tulajdonítható. A hivatkozás a római joga nem találó, mert az idézett jogtétel csak kivételt képez azon általános szabályival szemben, mely szerint *partus, antequam edatur, mulieris portio est, vei viscerum." 2:') Hasonlókép nem találó a hivatkozás azon a hazai jogban is érvényes szabályra, mely a gyermek törvényességét a conceptió időpontjától teszi függővé, mert a két eset nem analóg. Azon kérdés elbírálásánál^, hogy törvényes-e a gyermek, igen természetes, hogy csak a conceptiót tekinthetjük irányadónak, mert hiszen azt akarjuk tudni, hogy ki a gyermek atyja. Ezt pedig nem határozhatjuk meg máskép, mintha — akár bizonyitékok, akár praesumtió alapján — megállapítjuk, hogn ki idézte elő inmissio seminis által a conceptiót, A gyermek állampolgárságának megállapításánál azonban már nem lehet lényeges, hogy quis imnisit semen, mert az atyaság kérdése már előzetesen kell, hogy tisztába hozva legyen, s a származási elvet elfogadta oly törvényhozás is, mely az atyasági keresetet tiltja. A posthumus esetére való hivatkozás petitio principii-t képez. Mert jóllehet, kétségen kivűl áll, hogy ez esetben a gyermek nem léphet azon állam kötelékébe, melyhez az ö születésekor az atyja tartozik, mert ezen időpontban az atyja már holt ember, tehát többé semmiféle államnak sem polgára : de ebből még korántsem következik, hogy ezért a conceptió időpontjára kellene visszanyúlni, hanem ez esetben sokkal helyesebb, hogy a gyermek azon államnak polgárává váljék, melynek polgára atyja, halála perczében volt. A mi pedig azt illeti, hogy a magyar törvény leszármazásról szól és nem születésről, ezt csak annak tulajdonithatjuk, hogy a törvény szerkesztői ezen két szót egy jelentőségűnek vették; mert ha az eltérés az alapul vett német törvénytől szándékos lett volna, ennek okát az indokokban legalább meg kellett volna érinteni. Ép oly kevéssé mint az elsőt fogadhatjuk el a második nézetet. A Tripartitumnak ott idézett szabálya, mint az illető fejezetnek czímfelirata20) is mutatja, nem általános jellegű, hanem csupán az hereafter to be born out of the limits and jurisdiction of the United States, whose fathers were or shall be at the t i m e o f t h e i r b i r t h citizens of the United States". Report 149. 1. — Giauque : The Election and Naturalization Laws of the United States. Cincinnati 1880. 43. I. — Az 1870-ig fennállott hessen-darmstadti honossági jogra nézve hasonló szabatossággal nyilatkozott b. Dalwigk ministernek 18fi8. septcmber 7-iki jegyzéke. Report 144. 1. 2B) L. 1. § 1. de inspic. ventre (25. 4.) — L. 9. § 1 ad Legem Falcid. (35. 2.) ... 26) Qualiter filii, ante et post sententiationem patris nati, in bonis paternis succedant.