Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

<36 jognak terminológiája is; mert az 1879. L. t. cz. 3. §-a, mely különben a hasontárgyu német birodalmi törvénynek szószerinti fordítását képezi,19) attól annyiban tér el, hogy mint a magyar állampolgárság megszerzésének módját nem a születést jelöli meg, hanem a leszármazást. Továbbá fel szokták hozni a posthumus esetét is, azt állítván, hogy ez esetben a gyermek csak azon államnak polgárává válhatik, melyhez atyja a conceptio idejében tartozott. Végre említhető, hogy a franczia bírói gyakorlat is a megfogamzás időpontja mellett nyilatkozott, midőn a Montalambert ügyben kimondta, hogy francziáknak tekintendők az emigránsok azon gyermeked kiknek conceptiója, a kivándorlást megelőző időpontra vezethető vissza.20) Egy másik nézet a római jog azon szabályára támaszkodik, mely szerint „conceptus pro iam nato habetur quotiescunque de eius commodis agitur."21) Ugyanezen szabályt a hazai jog is recipiálta. A Tripartitum II, 62. §. 2. szerint: „Concepti a tempore conceptionis, quam partus eius indicabit, aequalia iura habent cum natis et existentibus filiis." Ezen nézet szerint rendszerint a születés időpontja lenne határozó, a gyermeknek azonban szabadságában állana, mihelyt érdekei ugy kívánnák, azon állampolgárságot reklamálni, mely öt a conceptio alapján illetheti meg.22) Egy harmadik nézet a franczia jogtudományban azt tanítja hogy egyedül azon időpontra kell tekintettel lenni, melyben az atya franczia volt, legyen az akár a megfogamzás, akár a születés időpontja, akár pedig oly időpont, mely az emiitett két stádium közé esik.23) Magyarra fordítva tehát ezen nézet annyit tesz, hogy csupán azon időpontot kell tekinteni, melyben az atya magyar állampolgár volt. Egy negyedik nézet24) szerint végre, s ehez mi is csatlakozunk, egyedül a születés időpontja irányadó. 19) Reichsgesetz vom 1. Juli 1870. § 3. 20) A caeni törvényszéknek 1S13. február 3-iki ítélete. (Sirey gyűjt. 1813. 2.317. 1.) 21) L. 7 de statu hom. (1, 5.) „Q.ui in utero est, perinde ac si in rebus humanis esset custoditur, quoties de commodis ipsius partus agitur : quamquam alii, antequam nascatur, nequaquam prosit." 22) Laurent: Principes de droit civil francais. 1869. I. 431. 23) Robillard: Essai sur l'acquisition et'la perte de la qualité de Francais 1875. 93. — Folleville: Traité théorique et pratique de la Naturálisadon Paris 1880. 263. I. — A görög jog magyarázatára vonatkozólag dr. Rhally véleményes jelentése a „Report of the royal commissioners for inquiring into the laws of Naturalization and AÍlegiance (London 1869) 141. 1. -n) Cogordan id. m. 27. — Az éjszakamerikai egyesült államok joga nem hagy az iránt semmi kétséget sem, hogy a nevezett államokban egyedül a születés időpontja tekinthető mérvadónak. Az 1855. február lü-ki törvény ugyanis következőképen szól: „Persons heretofore born or