Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 1. szám - A magyar állampolgárság megalapitása születés által

32 „citizen" és a „citizenship" nem képeznek jogi fogalmat: a műszó ezen országban még mindig a hagyományos „subject." — A Code civil a 21-ik §-ban°) mint synonimákat használja a „qualité de Francais"-t s a „qualité de citoyenM-t, de ez csak kivételkép történik: a rendes kifejezés mindenütt a „qualité de Frangais" s az ennek megfelelő „nationalité frangaise." Ezen példát követték Spanvolországban is, s a spanyol jog már nem szól „natural en estos reynos"-ról, hanem röviden „Espannol"-rol. Söt ezen franczia terminológia hazánkban is bir némi történeti előzményekkel, a mennyiben az 1847-iki honossági törvényjavaslat 2. §-a Szalay László azon megjegyzése folvtán, hogy a „magyar" név genericus neve még az ország azon lakosainak is, kik más fajnévvel birnak,10) elejtette az 1844-iki javaslatban foglalt „honpolgár" szót s helyébe a „magyar" nevet tette. n) Az 1879. L. t. cz. azonban, mint már fentebb emiitettük, állampolgároKról szól és szerintünk helyesen teszi, mert a „magyar" név használata feltételezi azt is, hogy a „nemzetiség" szónak egészen más értelmet tulajdonítsunk, mint a minővel az eddig hazánkban bírt. Azon országokban t. i. a hol, mint p. o. Francziaországban, „qualité de Frangais" s ennek megfelelőié^ „acquisition et perte de la nationalité frangaise"-ról szólnak, ott a nemzetiség (nationalité) alatt azon egyéni tulajdonságot értik, melynél fogva valaki egy bizonyos „nemzet"-nek tagja. Hazánkban ellenben a „nemzetiség" inkább csak diminutivuma a „nemzetinek s közönségesen azon különböző fajú és nyelvű népek megjelölésére használtatik, a melyek együttesen — a közjogi értelemben vett — magyar nemzetet vagyis a magyar államnépet alkotják. Ennélfogva tehát könnyen zavart okozhatott volna a franczia terminológia elfogadása. A második kifejezés, melyet szemügyre kell vennünk, a „megszerzés" szó. Lehet-e helyesen az állampolgárságnak megszerzéséről szólni? A válasz minden esetre attól függ, hogy mily jogi jelleget tulajdonítunk az állampolgárságnak, mert ha azt jogviszonynak minősítjük, 12) akkor a hivatkozott kifejezés nem helyeselhető. A szokásos jogi műnyelv szól jogviszonyoknak alapításáról, létesitésérül, keletkezéséről, felbontásáról, megszűnéséről: de jogviszonyoknak „megszerzéséről" ép oly kevéssé szokás szólni, mint jogviszonyok „elvesztéséről." Ha ellenben az állampolgárságot „állapot"9) „ . . . II ne pourra recouyrer la qualité de Francais qu'en remplissant les conditions imposées á l'étranger pour devenir citoyen." 10) Szalay L.: „Honosítás" (Publ. dolg. Pest. 1847. 2, k. 196. 1.) „S mindenekelőtt ezen kifejezés helyébe „a hon polgárának tekintetik" e"zt javasoljuk tétetni: „magyarnak ismertetik." ") Suhajda: A honosításról és a külföldiekről. Pest, 1868. 2-í. 1 12) Gerber id. m. 229. 1.