Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/15 / 4. szám - A közigazgatási enquéte

288 fogja gyűjteni a szakértőket; mintha az enquetenek teendő kérdéseket vitatnák, nem az azokra adandó feleleteket. Konkrét kérdések fölött tanukat, szakértőket nem igen hallottunk nyilatkozni; az egész egy parlamenti általános vita kepét nyújtotta. Az angolok a kihallgatottakat nyilatkozataikra meg szokták esketni. Ötletnek is furcsa volna, p. o. báró Majthényí Lászlót az 50-es évek franczia decentralisationális törekvések szellemében mondott, igen emelkedett, de akadémikus értékű véleményére, vagy Dárday Sándort jogtörténészi magaslatról adott parerejére, vagy Komjáthy Bélát a parlamentarismus vulgáris mellett kitalált speciesére, melyet a német tudósok parlamentarismus municipalis Komjáthianusnak neveznének, hitbe venni. Az enquetenek akkor van eredménye, ha mentül speciálisabb. Ámde az 1880. november 21-iki közigazgatási értekezlet felkarolja az önkormányzati vagy hivatalnoki igazgatás, az önkormányzati adózás és a közigazgatási bíráskodás kérdéseit, nem is említve az azonkívül felvetett fontos mellékkérdéseket, mint a közpénzek kezelési módozatát, a közigazgatási bizottságot és még sok mást. Ennyi ügyet lehetetlen behatólag, részletesen tárgyalni, ha tárgyalásunk czélja nem általános elvek fölötti vitatkozás, hanem az enquete alá vett kérdésekre az ország legkülönbözőbb vidékein szerzett tapasztalati adatokkal való felelet. Megyei institutiónk alapjának megváltoztatása egymaga oly nagy kérdés, hogy a parlamentnek, ha elhatározása előtt kivűle levő szakinformatióra van szüksége, nagyobb apparátust kellene mozgásba tenni, mint itt az összes kérdésekre nézve történt; a 12 megyei tisztviselő, kikből az enquete állt, még ha tényekre kérdeztetett volna is, nem nézetére, oly csekély informationalis anyagot nyújthatott volna, hogy abból megyei közigazgatásunk teljes képét nem nyerhetné a törvényhozás. Ha a törvényhozásnak enquetere van szüksége, akkor azt a legrészletesebben, legbehatóbban kell megtartani, nem látszóla <y • a 12 megyei tisztviselő kihallgatása oly sok kérdésre pedig csak látszata annak, mintha közigazgatásunk műhelyébe tekintettünk volna. Az enquetek czélja az igazság teljes feltárása, hogy a törvényhozás valóban tudhassa, mit s hogyan rendezzen. De ez persze sokszor csak a visszaélések, a hiányok, a bajok feltárása által érhető el. Azért a valódi enquete tartásához erkölcsi bátorság kell, még sokkal nagyobb, mint a szabad sajtóhoz, mert ennek ítéletei ellen különféle appellata, kifogás támasztható, melyek az enquetek ténymegállapításai ellenében nem foghatnak helyet. Az enquetek tényekből akarnak inductiót tenni: a közigazgatási értekezleten mindig csak deductiókat hallottunk; a 9 ülésből