Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)
1881/15 / 4. szám - A közigazgatási enquéte
287 E kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. A ministeri kérdöpontok felteszik mintegy, hogy közigazgatási állapotaink ismertek ; csekély számú, nagyrészt a parlament egyik vagy másik házához tartozó férfiú kérdeztetik meg ; ezek nagyobb részének annak idején úgyis lesz alkalma a közigazgatási reformjavaslatokhoz hozzászólni; ezeknek a parlamentből egy külön értekezletbe meghívása a végett, hogy a parlamentet felvilágosítsák, teljesen felesleges; kivülök 12 alispánnak, illetve főjegyzőnek tanúskodása szolgáltatja tehát a parlament tájékozására az összes anyagot. Lehet-e ezt enquetenek nevezni? Tizenkét törvényhatósági tisztviselő rövid nyilatkozata elégséges-e a parlamentnek a döntő elhatározáshoz oly kérdésben, melyről a minister kijelentette, hogy ázt az ország legkülönbözőbb részeiben a közigazgatással gyakorlatilag foglalkozók meghallgatása nélkül megoldani nem lehet? Közigazgatásunk önkormányzati jellege mellett nem feltünö-e Továbbá, hogy a törvényhatóság nem-tisztviselő elemeiből senki meg nem kérdeztetett? Pedig azt alig állithatni, hogy a törvényhatósági bizottságokban egyátalán ne lennének tagok, kik a közigazgatási állapotokat ismerik és az enquéteben megjelenni hajlandók lettek volna. E 12 törvényhatósági tisztviselőnek s 21 parlamenti tagnak összesen 9 ülésen (november 21-töl november 28-áig) tett depositíói, melyek egy 226 nyolczadrét lapra terjedő sovány kivonatban tétettek közzé, volna hát a közigazgatási enquete eredménye? A gyermekek gyári foglalkozásáról 4 évig, a kőszénről 5 évig, a segélyezési szövetkezetekről szintén 5 évig tanácskozott az angol enquete, s a század elejétől 1852-ig megejtett enquetek munkálatainak csak tartalommutatója 412 negyedrétü oldalra terjed. A franczia mezőgazdasági enquete munkálatai 38 negyedrétü kötetet foglalnak el. Nem összehasonlítás végett említem e tényeket, hanem csak annak bizonyításául, hogy a kilenczedik üléssel befejezett értekezletet az ö 12 nem parlamenti tagjával és 226 lapnyi kis kötetével enquetenek venni már e külső körülmény miatt is alig lehet. De legfökép nem lehet azért, mert ez ülések legnagyobb része általános elvek fölötti vitákkal telt el; csak elvétve merülnek fel tények. Az enquetebe hívottak inkább egy még meg nem tartott, de flctio utján megtartottnak vett enquete eredményeit discutiálják, a helyett, hogy maguk tennének tények fölött nyilatkozatokat vagy, mint az angolok mondják, bizonyságot. A mi közigazgatási értekezletünk tárgyalásai oly benyomást gyakoroltak reánk, mintha csak az enquete megtartására kiküldött parlamenti bizottság állna előttünk, mely az ország legkülönbözőbb részeiből még csak egybe 19*
