Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/16 / 5. szám - Az alkotmányos államok diplomatiája. Cours de droit diplomatique. Paris, 1881. [könyvismertetés]

439 regeneratióját mai napság nem várhatni többé az egyetemektől. „Csak a nemzeti törvényhozás, nem pedig a doctrina fogja létesíteni német jogunk újabb fejlesztését, csak ez fog felszabadítani a római jog uralmától." Az élő jog és a jogi antiquitás közötti különbség szabatos felismerése vezette azon fontos rendszermódositásra, hogy német magánjogi tankönyvéből a hűbérjogot egészen kihagyta; ez sugalmazta küzdelmét a római jogmaradványok legális tekintélye elleni harczában is. Bluntschli hatása a tudomány egyik szakában sem volt nagyobb, mint a szorosabb értelemben vett államtudományok terén. Ifjabbkori művei e téren „Das Volk und der Souverain" meg „Psychologische Studien über Staat und Kirche" ma már jóformán feledésbe mentek. Pedig az utóbb nevezett, irodalmi tekintetben nem érdektelen. Rohmer barátjának elméletetét vagy, helyesebben szólva, nézetét, mely szerint az állami élet az élö ember bizonyos psychophysicai functióival analógiákat és párhuzamokat tüntet elé, Bluntschli az állam- és egyházpolitikai kérdésekre alkalmazta. Ezen eszmemenet mély benyomást kelthetett benne és tartósan megragadhatott emlékezetében, mert évtizedek múlva „Geist und Charakter der Politischen Partéién" czímü tanulmányában újra vissatért reá és a főbb politikai pártárnyalatokat az emberi természetnek életkor szerinti különbözéseiből akarta magyarázni vagy legalább azokkal illustrálni. Mélyebb s a legszélesebb körben terjedő hatást keltettek nagy müvei: „Allgemeines Staatsrecht" ; „Geschichte des Allgemeinen Staatsrechts" és a „Deutsches StaatswÖrterbuch" czikkei, melyek bizonyos tekintetben az államtudományok, főleg az általános közjog encyclopaediáját adják. Dogmaticus tekintetben kétségkívül a Deutsches Staatsrecht gyakorolta a legnagyobb hatást és irodalmi tekintetben is ezek között a legnevezetesebb. Irodalmi jelentőségre nézve a maga nemében az, a mi a Stein Vollziehende Gewalt-ja a kormányzattan, Gneist angol közjogi kézikönyve vagy a Roscher nemzetgazdasági alapelvei az illető ágakban. Az eleven, szellemes irmodor, a német politikai irodalom korlátolt látköréhez képest széles anyagkészlete, és az alapos köz jogászi tárgyalás biztosították sikerét. Az állam „szerves" felfogásának érvényesítését megkísérli. S az egészet a német constitutionalisták azon mérsékelt szabadelvüsége lengi át, mely nekünk ugyan velőtlennek sőt félszegnek is tetszhetik, melynek érdemeit azonban a német állami intézmények és nemzeti közszellem szabadabb fejlődésére soha szem elől téveszteni nem szabad. „Az államjog történelme" azonban, tárgyilag véve, kétségkívül legértékesebb müve e sorozatban. Az európai közjogi és politikai irodalom legkiválóbb alakjainak és müveinek ismertetése az, Bodintől egész napjainkig, b EÖtvÖs Józsefig, elég kimerítően, főleg a XVII. és XVIII. századi irókat illetőleg, és mégis szabatos, mindig tárgyilagos modorban Kitűnő, elegáns tankönyv ez a szónak tágasabb értelmében, melynek becsét felette emeli, hogy a tárgyalt szerzők jogbölcseleti elméleteire is kellő tekintetet fordit. Magyarország újabb politikai irodalmára s az új nemzedék államtudományi oktatására Bluntschli működése és könyvei nevezetesen kihatottak. Heidelberget számos hazánkfia szokta volt felkeresni, hogy az ő politikai előadását hallgassa'; némely használtabb államtudományi kézikönyvünk az ö nvomán indul. Az európai államtan történelmét lefordította Acsády MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1881. XVI. 5. 30