Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/16 / 5. szám - Anglia. Katonai büntetőjog

440 Ignácz, a politikai pártokról irt terjedelmes tanulmányát pedig Ballagi Géza. Nemzetközi és államtudományi müveit sűrűen használta Pauler a Budapesti Szemlében közzé tett hasontárgyu tanulmányaiban, mig a politikai pártokról szóló művet Lánczy Gyula hasonlóképen a Budapesti Szemle régi folyamában ismertette és birálta egy nagyobb értekezésben. X Katonai büntetőjog. Az idei legnevezetesebb törvényhozási alkotások közé tartoznak a véderötorvény (Regulation of the Korces Act) és a hadseregtörvény (Army Act.), 44 & 45 Vict. Chap. 57 & 58. Kivált az utóbbi érdekel bennünket, mert teljesen megváltoztatja az eddigi jogot, különösen az ide vágó 1879-iki törvényt. Jövő évi január 1-től új katonai büntető eljárás lép életbe s hatályon kivül lesznek helyezve az eddigi MilitaryAct s a hadiczikkelyek (Articles of War) ebbeli intézkedései. Az új jog méltatása végett, ió lesz olvasóink emlékezetébe hozni az angol katonajog főbb jellemvonásait. Az angol alkotmány egyik sarkalatos elve, hogy a királynak állandó fegyveres sereget tartani nem szabad; elvben a brit jog nem ismer polgári osztályt, melynek foglakozása kizárólag a katonáskodás volna (Blackstone, Comment. I., ch. 13). Az ország belbékéje és külső támadások elleni biztonsága czéljából esetről esetre szavaztatik meg a hadi erő, 1689 óta az évenként megújított Mutiny Act utján. Az angolok ezen elvhez oly szigorúan ragaszkodnak, hogy pl. Blackstone ipso facto feloszlottnak tartja a sereget, ha a törvény meg nem szavaztatik. A Mutiny Act a hadsereg létszámán, elhelyezésén és egyéb administrativ intézkedéseken kivül azt is megengedi, hogy „ö felsége hadiczikkelyeket állithasson fel és hadbiróságokat (Courts Martial) szervezhessen, melyek a nevezett czikkelyek szerint a bűntetteket vizsgálhassák és itéletileg büntethessék." E törvény alapján állíttattak fel — illetőleg tartattak folyamatban — a katonai külön bíróságok és pedig 1. a General Court Martial, mely 13 tisztből állott és halál-, transportatio-, fegyház-büntetésekkel sújtott esetek fölött ítélt; 2. a District vagy Garrison Court Martial, mely 7 tisztből alakult, csak a legénység fölött itélt s nem szabhatott halál-, transportatio- és fegyházbüntetést; 3. a Regimental vagy Detachment Court Martial, 5 (szükség esetében 3) tiszttel, testi és kisebb szabadságbüntetésekre terjedett hatáskörrel. — A hadbiróságok tárgyi illetékessége a következő esetekre szorítkozott: pártütés, felbujtás és abban részvétel, valamint a feljelentés elmulasztása, szökés, őrhelyen alvás, az őrhelyről felváltás nélküli távozás, az ellenséggel vagy lázadókkal való egyetértés (correspondence), felebbvaló elleni erőszakoskodás vagy tettlegesség, törvényes parancs nem teljesítése. — Az első helyen nevezett hadbiróságtól a rendes fötörvényszékekhez lehetett f e 1 e b b e z n i, a többiektől a General Court Martialhoz. Az egész szervezet élén a Judge Advocate General és helyettese, a Deputy Judge Advocate General, állanak; feladatuk, némely administrativ teendőn kivül: a bíróság tagjaitól és tanuktól az esküt kivenni, a tanukat megidézni, a jegyzökönyvet vezetni, a bíróságnak jogi tanácscsal szolgálni, a tényállás kiderítése körül vádlottnak segítségére lenni, végre a koronát Anglia.