Magyar igazságügy, 1881 (8. évfolyam, 15. kötet 1-6. szám - 16. kötet 1-6. szám)

1881/16 / 5. szám - Az alkotmányos államok diplomatiája. Cours de droit diplomatique. Paris, 1881. [könyvismertetés]

436 gok által hozott büntető ítéletek, ezen királyságokban nem hajthatók végre", csak félreértésen alapszik és helyesen csupán a magyar törvény 18. §-ához hasonlóan lehetne szövegezve, t. i. : „Idegen állam hatósága által hozott büntető ítélet e királyságok területén nem hajtható végre". A (magyar) ministeri javaslat indokai — így folytatja T a u f f e r — elemlitik, hogy a büntetőtörvényben, névleg a különös rész 4. fejezetében azon delictumok lettek volna felsorolandók, melyeknél a bűncselekvény tárgyát a nemzetközi jog határozatai képezik (a semlegesség megsértése, kalózkodás). De ezen fejezet elmaradt. „A mellőzés oka az, mert állami helyzetünk, melyben Horvát-, Sziavon- és Dalmátországokkal vagyunk s mely helyzetnek sarktétele, hogy Magyarország ezekkel együtt képez külön államot: szükségessé teszi, hogy a nemzetközi viszonyra vonatkozó törvények egy és ugyanazon állami cselekvés, ugyanazon törvényhozás emanatioi legyene k". A magyar képviselőház jogügyi bizottsága csatlakozott ezen nézetekhez és olykép egészítette ki, hogy azon törvényes intézkedések, melyek 1) a büntetőtörvény hatályát a személyek tekintetében, jelesen a 'külföldön elkövetett bűntettek és vétségek tekintetében illetik, 2. a király és a állam ellen irányult büntettek és vétségek, névleg a felségsértést, a király és a királyi ház tagjainak bántalmazását, a király megsértését, a hűtlenséget és lázadást illető határozatok ugy Magyarországban, mint Horvátországban is azonos tartalmúak legyenek. E czélból a jogügyi bizottság egy, a kormányt ez iránybani kellő intézkedések megtételére kötelező határozat javaslatát terjesztette elő, mely a képviselőházban 1877. deczember 18-án, a felsőházban pedig 1878. február 13-án tárgyaltatott és el is fogadtatott. Ezen törvényen alapuló igényekkel lépnek majd az új büntetötorvénykönyv létesítése alkalmával Horvátország elé, s mi azoknak meg is szándékozunk felelni; bizonyítékul szolgálnak: a horvát javaslat illető szakaszai. Németország. Bluntschli f. A lapok a német és a nemzetközi jogtudomány egyik legkiválóbb képviselőjének, Bluntschli Gáspár János heidelbergi tanárnak, október hó 21-én váratlanul bekövetkezett halálát jelentik. Született Zürichben 1808. évi márczius 7-én; jogi kiképeztetését szülővárosának úgynevezett „politikai intézettében kezdette, és a berlini és bonni egyetemeken végezte. 1830-ban a zürichi kormánynál mint titkár talált alkalmazást, később városi jegyző, Zürich városának ügyésze és bíróságok előtti képviselője volt. Ugyanakkor a már emiitett intézetnél magántanári minőségben római jogi előadásokat tartott. 1833-ban az újonnan alapított zürichi egyetemen rendkívüli, 1836-ban rendes tanár lett. 1830 végén részt vett a svájczi reform-mozgalmakban, politikai hitvallását az „Ueber die Verfassung des Standes Zürich" czímü emlékiratban fejtvén ki; de csakhamar elkedvetlenedve a mozgalom lefolyásán és a svájczi radicalismus üzelmein, a conservativ párthoz csatlakozott és ennek szel-