Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

8 egyéb elemétől. S ki is szedhetem az intézmény bármely tagját, elvehetem a szülőt, el a házastársat, el a gyermeket — mégis fenállhat. Ám nyúljak a köteles rész meztelen fogalmához — bomolnia kell. V. Arra már, hogy az intézmény okába, czéljába és jelentőségébe avasson, a rendszer útja nem való; hiába is indulnánk ide a köteles rész meztelen fogalmán. Jognak tételei nagy ritkán érik el a jog rendszere tagolatában is azt a fontosságot, mi az életben övedzi. Mondhatni az az előkelő amott, mi az életben eszköz, s jóformán áll, hogy az az elv, melytől a jog rendszerében sereg tétel veszi hangját és állását, az életben viszont ezeket uralja; s a pont, melyről a rendszerben egész intézményen látni végig, ha a való jelentőségen tanakodunk: homályba vész. Igazat ad ennek, a ki maga előtt birván a köteles rész intézménye rendszerét tanakodni kezd azon: miből kellessék vájjon kiindulnia, hogy az intézmény jelentőségének is nyomába érhessen. Legelsőbben is felötlik, hogy abban, a mi a rendszernek feje, t. i. a köteles rész meztelen fogalmában czél nem lehet. Abban nem telhet kedve jogalkotásnak, hogy a végrendelkezést másnak javára a vagyon hányada szerint megszorítsa csupán azért, hogy meg legyen s épen igy legyen megszorítva. Azok életbéli viszonyán próbál hát elindulni, kiket e joggal az intézmény felruház. Ám itt mindjárt fenakad azon, hogy a házasfelek és a gyermek s szülő jogának czélját és jelentőségét ugyanegy nyomon bajosan kereshetni. Külön kezd hát nyomozni előbb a gyermek s szülő jogán. Látja is, hogy szülő s gyermek viszonya régibb a köteles résznél. Megtudja, hogy volt idő, mikor köteles rész még nem volt; de gyermeknek szülőnek másika vagyonán hagyatékán akkor is volt már joga. Erezni kezdi, hogy ezek a jogok, bár alkatuk szerint nemcsak a köteles résztől, de egymás közt is felette különböznek: ám alapgondolatuk mindenha az volt, hogy gyermek s szülő egymástól, egymás akarata ellenére is örökölhessenek. Ez alapgondolat révén mindeme megannyi alkata jog rokona a gyermek s szülő köteles részének; mig a házasfél köteles része, bár jogi alkatában szakasztott mása, egészen más alapgondolaton él. Szülő s gyermek köteles részének ezen alapgondolatától csak egy lépés aztán azon életbevágó