Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

9 -.-.zél felé. melynek ez alapgondolat szolgája, s melyből az intézmény jelentősége is nyílik. Ezen életbevágó czél az, miszerint a közel vérek közt jogrendé kell a részben: mi joguk van egymás hagyatékán egymás akarata ellenére is. E czélnak szolgál az a másik alapgondolat, mely szerint ilyen jog a véreknek ne adassék: de neki kiván szolgálni az is, mely ezt megadja, s mely ime a köteles részben is él. Az élethez a köteles rész intézményét mindenesetre maga ezen életbevágó czél köti. Ez teszi fel elsőbben azt a kérdést, vájjon melyik alapgondolat jobb, az-e. mely a véreknek jogot ad, avagy a másik, — s csak az erre kerülő felelet nyomán nyílhat az a további kérdés: jól valósitja-e hát alapgon dolatát a köteles rész? Alig kell tán említenem is, hogy ez alapgondolat a házasfelek köteles részére nem szól; annál kevésbé a kikötött köteles részre, ha az intézmény szárnyai alá togadtatnék is A házasfelek köteles része a házassági vagyon és örökjog felfogásán fakad, közte s a véreké közt sem rokonság sem egy-másrahatás. A kettőt, vagy épen harmadikul a kikötöttet, egy azon gondolatból fakasztani, és jelentőség dolgában egy sorba állítani, nem is lehet. Annvi volna ez, mint ásványok miségén vizsgálódva, idomuk szerint tenni rokonságot, vagy épen megnyitni a faragott példány számára is. — Egyébiránt a köteles rész intézménye a vérek köteles részén keletkezett, azon fejlett is. S mindenütt a hol előfordul, jogosítja s első sorban jogosítja a gyermeket s szülőt. A házasfél joga csak elvétve s másodsorban szerepel benne. De meg a házasfélnek ha van is köteles része, némileg mellékleges azon vagyoni s örökjogok összeségében, melyek a házassággal járni szoktak; mig a vérek jogának, a hol köteles rész van, jóformán egyedüli tere is. Ezért a tudomány — hanem ha önállólag taglalja a házasfél köteles részét — az intézményt a benne jogosult vérek jogával némileg azonosítja, s a házasfél jogát mintegy csak rárakodásul tekintvén, az organikus eszmemenetből méltán kirekeszti, VI. Szeretném, ha az ím írtak fonalán kiki érezhetné, mennyire más-más a tere az intézmény ösmeretének a szerint, a mint jogi rendszerében, avagy pedig czéljában jelentőségében óhajtunk-e inkább forogni. A rendszert véve, az előkelő