Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

63 Lex Falcidia folytán mindig szabadságában állt azokat hagyományok terhe által az Örökse'g három negyedében érvényesen megrövidíteni. E negyed minden végrendeleti örökösnek szabadon volt hagyandó ; e negyed lön most az inofficiosára jogosultak részére is kiszabandó. Ily nemű keletkezés mellett szól, hogy a római jogászok a Falcidiáról rendesen a köteles rész quarta-jára következtetnek, (L. 8. §. 8. D. 5, 2.) és a Falcidia a kinevezetteknél a köteles rész helyét pótolta, mi több, a későbbi constitutiókban a köteles rész egyenesen Falcidia-nak neveztetik (L. 5. §. 3. C. 9. 8., 1. 31. C. 3. 2.), s a Görögöknél a köteles résznek ez a rendes neve is. A legitim a portio, mint a köteles rész elnevezése, a római jogászoknál még nem fordul elő. Csak Constantin és Justinián rendeleteiben jön az használatba. (L. 18., 1. 30. Cod. 3. 28.) Az institutiókban quarta legitimae partis-nak neveztetik. (§. 3. J. 2,18.) Ulpian quarta debitae p o r t i o n i s-nak, meg csak debita portio-nak is nevezi.Máskülönben portio quae sufficit ad excludendam querelam, igy is jeleztetik, mivel ép e résznek kirendelése által elejét vehetni a querelának' Lássuk a querelát magát, ennek jogi természetét.63) Neve inofficiosi querela, vagy querela de inofficioso testamento, vagy querela inofficiosi t e s t a m e n t i; néhol accusatio is, (L. 6. §. 2., 1. 7., 1. 17. pr. 1. 27. pr. §. 3. D. 5. 2.) A querela a római perjogban az actiók és a restitutio in integrum közt mintegy középhelyt áll. Actióval keresni mit a jog enged. Restitutio az aequitas a méltányosság kegyelme a jog szigora ellen. Querela szintén segélykiáltás oly visszaélés ellen, mely a jog szigorával történik, de már közelebb áll a keresethez.04) Az inofficiosi querela ekképen a panasz hangja az örökhagyó családiatlan érzelmei és végintézkedése miatt. Mintegy elégtétel kerestetik vele a végintézetben foglalt megrövidittetés által okozott személyes bántalomért, és ha hely adatik, az örökhagyóra nemcsak az insania, hanem bizonyos becstelenség van ezzel kimondva.G5) Feltétele a panasznak mindenkor az, hogy panaszló a köteles részében megrövidült, hogy az ö törvényes örökrészének egy negyedrésze ö neki hátra nem hagyatott. es) Az erről szóló munkákból utalunk : Hartmann : Uber die Natúr der quer. inofT. test. Basel 1864. — J. Stein: ugyané tárgy. Erlanga 1798. ei) Tévelybe ne ejtsen az úgynevezett querela nullitatis semmiségi panasz, mely épen az alaki jogszigorra alapittatik. Ezt újabb időben gyártották. Savigny Syst. IV. 540. — II. 123, 124.66) L. 8. pr. 1. 22. pr. D. 5. 2. — 1. 18. D. 28. 2. — 1. 1. §. 8. D. 38. 5. — 1. 10. Cod. 6. 21. — 1. 24. Cod. 6. 37. — Quasi furiosi ultimum judicium eius damnatur. L. 19. D. 5. 2. Ezért mondatik (§. 1. J.2. 18.) Non tantum autem liberis permissum est parentum testamentum inoff. accusare.