Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - Döntvények kritikai fejtegetése. 1. [r.] Vajon a lényeges tévedés feltétlenül vonja-e maga után a jogügyletnek érvénytelenségét, vagy pedig csak azon esetben, ha menthető, kivált ha az illetőnek tévedését a másik fél roszakarólag idézte elő?

70 rendelkezéseit4) akarta a honi talajba átültetni. De eltekintve attól, hogy a polgári törvénykönyv e rendelkezéseinek benső indokoltságához nagyon sok szó fér (miről még alant) és hogy azért ezeknek elfogadása aligha lesz helyeselhető : a kir. táblának szóban levő mondása a polg. törvénykönyv ide vágó szakaszainak értelmét sem tükrözi vissza hiven, kérdéses elve azért az osztrák jog alapján is csak részben állhatna meg. A 871. §-ban ugyanis a „falsche Angaben" szavak a legjelesebb osztrák irók egybehangzó magyarázata 5) szerint egyszerűen valótlan állításokat jelentenek, mik legkevésbé sem tételeznek fel csalási szándékot azon félben, ki szerződő társát velők tévedésbe ejti; a 876. §. meg általában azon esetről szól, midőn az illető fél senkit sem okolhat tévedésért, közömbös lévén, vájjon öt magát érhetné-e érette szemrehányás vagy sem;G) végül az idézett szakaszok nem is vonatkoznak minden szerződésre, melynek alkotásánál az egyik vagy másik fél tévedésben volt, jelesül ki nem terjednek azon esetekre, midőn tévedés vagy más szóval felreértés következtében létrejött ugyan a felek akaratmegegyezésének külső látszata, tényleg azonban az ügylet valamely lényeges kérdése iránt eltérő véleményben vannak az érdekeltek, ilyen eseteken az osztrák magánjog szerint is (a polg. törvénykönyv 869. §. értelmében)7) semmis a szerződés 8). 4) 871. §• „Wenn ein Theil von dem andern Theil durch falsche Angaben irre geführt worden und der Irrthum die Hauptsache oder eine wesentliche Beschaffenheit derselben betrifft, worauf die Absicht vorzüglich gerichtet oder erklaret werden, so entsteht für den Irregeführten keine Verbindlichkeit". 876. §. „Wenn der versprechende Theil selbst und alléin an seinem wie immer gearteten Irrthum schuld ist, so besteht der Vertrag". 6) L. pl. Zeiller, Commentar III. k. 33. 1. Unger System II. k. 89. §.^0. j. hol egyúttal Savigny-nek a System d. rom. R. III. k. 471.1. nyilvánított téves felfogását visszautasítja, Kirchstetter Commentar 398. 1. jelesül a 14. j. — L. még Wachter: „Der Entwurf e. bgl. Gsb. für d. Kgreich Sachsen" czímü nagybecsű bírálatának 140. skv. 1. 6j L. Z e i 11 e r i. m, III. k. 42. 1. Unger i. h. 21. j. 7) 869. §. ... „erfolgt die Annahme unter andern Bestimm u n g e n , als unter welchen das Versprechen geschehen ist, so entsteht kein Vertrag". 8) L. Z e i 11 e r i. m III. k. 28. 1. 2. sz. és Un g e r i. h. 16 — 18. jegyzet. Exner: Die Lehre vom Rechtserwerb durch Tradition". 262. skv. 1.