Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - Döntvények kritikai fejtegetése. 1. [r.] Vajon a lényeges tévedés feltétlenül vonja-e maga után a jogügyletnek érvénytelenségét, vagy pedig csak azon esetben, ha menthető, kivált ha az illetőnek tévedését a másik fél roszakarólag idézte elő?

69 mán Katalin is hozzájárult. Ki már most ezen K. K. ? tán peres feleknek édes anyja, kinek nevére az elsöbiróság szavai szerint a félház és félteleknek tulajdonjoga a telekkönyben bekebelezve van ? de ugyancsak az elsöbiróság néhainak nevezi a feleknek anyját és az utána történt öröklésről szól. Hogy a jogeseteknek ily hiányos — vagy még ennél is hiányosabb — előadása korántsem tartozik a Dárday-féle Döntvénytárban a ritka jelenségek közé, hanem úgyszólván a szabályt képezi abban, azt t. olvasóim közül mindannyian, kik a nevezett gyűjteményt gyakrabban forgatják, bizonyára ép ugy tudják, mint én, hogy pedig az ítéleteknek kellő méltánylása és értékesítése az illető jogi esetnek teljes és pontos ismerete nélkül csaknem lehetetlen, azt ugyan gondolkodó jogászok számára felesleges volna kifejtenem • ismétlem azért, mit már más helyen („Magy. Igazs." X. 448. 1.) mondtam, hogy a Döntvénytár (és ugyanezt mondhatni többi döntvénygyűjteményeinkről) mostani szerkezetében csak nagyon csekély mértékben felel meg czéljának, feladatának 3) és teljesen osztom ezen folyóirat XI. kötetében „Döntvények és döntvénygyűjtemények" felirat alatt megjelent rövid, de velős czikk névtelen szerzőjének óhaját, hogy főbiróságaink határozatai jövőben „hiteles formában és olyképen bocsáttassanak közre, hog}' azok valóban megbízhatók és hasznavehetők legyenek". De térjünk át az ügy érdemére. A kir. tábla fönt emiitett Ítélete indokolásának mindjárt első pontjában a következő általános elv olvasható: „tévedés folytán a szerződés csak akkor válik semmissé, ha az egyik szerződő fél a másik által roszakaratúlag tévesztetett meg vagy ha saját tévedése nem nagyobbmérvü gondatlanság által okoztatott" ; nyilvánvaló, hogy a kir. tábla ezen tételt, mely sem tételes hazai jogunkban nem gyökerezik, sem a mostani tudomány tekintélyére nem támasztható, az osztrák ált. polg. töi vénykönyvből merítette és hogy ebből jelesen a 871. és 876. §§-nak 3j Hasonló panaszok más oldalról is hallatszanak. L. pl. dr. Nagy Ferencz, nagyváradi jogtanár: „A magyar kereskedelmi törvény" czímű müvének előszavát, vagy ezen folyóirat XI. k. 128. skv. 1. egy névtelen szerzőnek figyelemét érdemlő fejtegetéseit.