Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/14 / 1. szám - Döntvények kritikai fejtegetése. 1. [r.] Vajon a lényeges tévedés feltétlenül vonja-e maga után a jogügyletnek érvénytelenségét, vagy pedig csak azon esetben, ha menthető, kivált ha az illetőnek tévedését a másik fél roszakarólag idézte elő?
68 Váljon a lényeges tévedés feltétlenül vonja-e maga után a jogügyletnek érvénytelenséget, vagy pedig csak azon esetben, ha menthető, kivált ha az illetőnek tévedését a másik fél roszakarólag idézte elő ? A Döntvénytár XV. k. II. R. 15. lapján a bpesti kir. itélö táblának egy, a magy. kir. Curia által (1875. november 22-én, 10,529. sz. a.) indokainál fogva megerősített Ítéletét találjuk, mely a fönn kitett kérdés felvetésére indít. A jogeset, mely ezen ítéletben eldöntés alá került a Döntötár idézett helyén a következőkép van előadva: „F. Imre F. Mihály ellen indított keresetében előadta, hogy alperessel oly szerződést kötött, mely szerint a részére atyja által végrendeletilag hagyományzott fél ház és belteleknek átengedéseért 450 frtot fog fizetni, midőn azonban az eként megszerzett ingatlanok átíratásáért akart folyamodni, akkor jött tudomására, hogy nem az egész ház és féltelek 2) van — mint a végrendeletben tévesen említtetik — örökhagyó id. F. Mihály nevén, hanem csupán annak fele része, másik fele peres felek édes anyjának nevén áll. Miután ezek szerint a szerződés főtárgyára nézve megtévesztetett, annak megsemmisítését kérte". Az elsőbirósága kereseti kérelem értelmében ítélt, a bpesti kir. ítélőtábla azonban, az elsőbiróság tételének megváltoztatásával, felperest keresetével elutasította; a magy. kir. Curia, mint mondám, indokainál fogva helybenhagyta a kir. tábla ítéletét. De mielőtt ezt és kivált a benne felállított általános elvet bonczkés alá venném, egy rövid megjegyzésem van — a szóban levő jogesetnek tényállása és abból kiindulva azon alak tekintetében, melyben főbiróságaink ítéletei jelenleg közzététetnek. Esetünknek tényállásáról a Döntvénytárban közöltek alapján lehetetlen tiszta, teljesen kielégítő képet szerezni. A Döntvénytár fönn közölt előadása, valamint az elsóbirósági Ítélet indokolása szerint ugyanis csak a perben álló F. Imre és F. Mihály kötötték volna amaz adásvevési szerződést, melynek megsemmisítését felperes most követeli; a kir. tábla Ítéletének indokolásában pedig az van mondva, hogy ezen szerződéshez a másik telekkönyvi tulajdonos Kál2) Talán beltelek?
