Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - Döntvények kritikai fejtegetése

67 tökéletlenek, hogy magasabb mívelödés kíséretében levő számos jogviszonyról mit sem tudnak, a sűrűbb vagyonforga­lom, fejlettebb ipar és kereskedelmi élet folytán felmerülő száz meg száz kérdésre nem adnak választ és minden olyan esetben magára, tulajdon bölcs belátására hagyják a birót; mi természetesebb, mint hogy sok biró másokkal kívánja meg­osztani az ily körülmények között reá nehezedő súlyos felelős­séget és kétszeres készséggel teszi magáévá a főbiróságok Ítéleteiben kifejezett elveket; ez okból főbiróságaink határo­zatai, bár nem tartoznak hazai jogunk forrásai közé 1), a gyakorlatban mégis jogforrás és pedig felette dús jogforrás­ként szerepelnek. Ezeket szem előtt tartva, ugy vélekedem, hogy a komoly foglalkozás főbiróságaink gyakorlatával mind­addig, mig a jelen állapot fennáll, a magyar jogásznak leg­háladatosabb feladatai közé tartozik, arról is meg vagyok győződve, hogy minden hazai jogásznak nem csak joga, de tekintve a tömérdek kárt, mit egy gyarló döntvény épen nálunk okozhat, kötelessége is, sikra szállni oly főbirósági határozatok ellen, mehTekben téves eszméket, fonák elveket fede­zett fel, és tárgyilagos bírálattal oda hatni, hogy ily eszmék­nek, ily elveknek továbbterjedése és meghonosulása a lehető­ségig megakadályoztassék. Mint a hazai tudomány egy szerény napszámosának legyen nekem is szabad egyszer e kötelességjoggal élnem. Nem rég bizonyos irányban átkutatván a Dárday-Gallu-féle Döntvénytárnak későbbi köteteit, több tuczat oly curiai, vagy a Curia által megerősített kir. táblai Ítéletre akadtam, melyeknek érdemével vagy pedig indokolásával sehogy sem tudtam meg­barátkozni ; kiválasztottam belölök az érdekesebbeket, azokat t. i., melyekben valami általános elv van közvetlenül vagy közvetve, kifejezve és ezen elvek tekintetéből akarom egyen­kint rövid fejtegetés tárgyává tenni. Hely- és időkímélés végett csak kivonatban közlöm az egyes határozatokat és csupán azon helyeket teszem át szó szerint, a melyekre t. olvasóim figyelmét kiválókép óhajtom fordítani. A megbeszélendő határo­zatok nem állván magok közt valami bensőbb összefüggésben, tervszerű csoportosítás nélkül azon sorrendben veszem elő őket, a melyben kijegyeztem. ') L. e kérdés iránt dr. T a u s z i g értekezését „a dontvényjogról" ezen folyóirat XI. k. 113. skv. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents