Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/14 / 1. szám - Döntvények kritikai fejtegetése
67 tökéletlenek, hogy magasabb mívelödés kíséretében levő számos jogviszonyról mit sem tudnak, a sűrűbb vagyonforgalom, fejlettebb ipar és kereskedelmi élet folytán felmerülő száz meg száz kérdésre nem adnak választ és minden olyan esetben magára, tulajdon bölcs belátására hagyják a birót; mi természetesebb, mint hogy sok biró másokkal kívánja megosztani az ily körülmények között reá nehezedő súlyos felelősséget és kétszeres készséggel teszi magáévá a főbiróságok Ítéleteiben kifejezett elveket; ez okból főbiróságaink határozatai, bár nem tartoznak hazai jogunk forrásai közé 1), a gyakorlatban mégis jogforrás és pedig felette dús jogforrásként szerepelnek. Ezeket szem előtt tartva, ugy vélekedem, hogy a komoly foglalkozás főbiróságaink gyakorlatával mindaddig, mig a jelen állapot fennáll, a magyar jogásznak legháladatosabb feladatai közé tartozik, arról is meg vagyok győződve, hogy minden hazai jogásznak nem csak joga, de tekintve a tömérdek kárt, mit egy gyarló döntvény épen nálunk okozhat, kötelessége is, sikra szállni oly főbirósági határozatok ellen, mehTekben téves eszméket, fonák elveket fedezett fel, és tárgyilagos bírálattal oda hatni, hogy ily eszméknek, ily elveknek továbbterjedése és meghonosulása a lehetőségig megakadályoztassék. Mint a hazai tudomány egy szerény napszámosának legyen nekem is szabad egyszer e kötelességjoggal élnem. Nem rég bizonyos irányban átkutatván a Dárday-Gallu-féle Döntvénytárnak későbbi köteteit, több tuczat oly curiai, vagy a Curia által megerősített kir. táblai Ítéletre akadtam, melyeknek érdemével vagy pedig indokolásával sehogy sem tudtam megbarátkozni ; kiválasztottam belölök az érdekesebbeket, azokat t. i., melyekben valami általános elv van közvetlenül vagy közvetve, kifejezve és ezen elvek tekintetéből akarom egyenkint rövid fejtegetés tárgyává tenni. Hely- és időkímélés végett csak kivonatban közlöm az egyes határozatokat és csupán azon helyeket teszem át szó szerint, a melyekre t. olvasóim figyelmét kiválókép óhajtom fordítani. A megbeszélendő határozatok nem állván magok közt valami bensőbb összefüggésben, tervszerű csoportosítás nélkül azon sorrendben veszem elő őket, a melyben kijegyeztem. ') L. e kérdés iránt dr. T a u s z i g értekezését „a dontvényjogról" ezen folyóirat XI. k. 113. skv. 1.