Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

61 datio intézményéből avagy a végrendelet különbeni fogyatkozásai alapján is van kereső utja, előbb ezeket kisértse meg. Például a ki ki van nevezve egyenes örökösnek, és qúartája azért csorbul, mivel hagyományokkal van túlterhelve, ez nem élhet a querelával, hiszen segíthet magán a Lex falcidia alapján.58) Továbbá a fiu, ha a végrendeletben sem kinevezve, sem exheredálva nincsen, hanem praeterealtatik, ne foghat a querelá-ba, hiszen a végrendelet semmis azon okból, mivel ö nincsen sem kinevezve, sem exheredálva. De igenis, ha forma szerint exheredálva van, e részből tehát a végrendelet megáll: akkor nincs más út, mint a querela. Ellenben például az apa vagy édesanya, szóval azok, kiket exheredálni nem szükséges, egyenest folyamodhatnak a querelához. Előbbiek, kikre az exheredatio szüksége kiterjedt, a querelával querutur se inique exheredatos, utóbbiak, kiket nem szükség exheredálni, querutur se inique praeteritos (pr. J. II. 23.) Látni ebből, hogy ez intézmény eredetileg csak hézagtöltö. A mi az általános elvek fejledezését illeti, ez nagyobb mérvben csak később indnlt meg, a mikor a fejlesztést a classicus jogászok rendszeresebben vették kezökbe- Ezek azután elméletileg is megmeg hányták-vetették a dolgot. De látni fogjuk, hogy még Justinián idejében sem volt az egészen ellátva. Nevezetes, hogy Gaius a maga Institutióiban, holott a jognak elemeit rendszeresen felöleli, ez intézményről teljesen hallgat. Ugy látszik az ö idejében, pedig közel kétszáz éves, mégis mindig kevéssé bizonyos volt ez az intézmény. Az im következőkben inkább csak egyes fejlődési mozzanatait és főleg azon vonásait adjuk az intézménynek, melyek annak saját sajátsága lévén, a köteles rész további megállapodásával a jogból nagyobbrészt kiszorultak. A többire, a mi t. i. későbbre is megmaradt, ráérünk ott, a hol a köteles részt mint megállapodott intézményt rendszeresen fogjuk taglalni. Lássuk, kik a jogosultak. Midőn a Centumviralis törvényszéknél a végrendeleteket kezdték ex capite inofficiositatis semmisitgetni, nagyon természetszerűen tájékozatlanság uralkodott a felett, vájjon kik hát azok a családbeliek, kik a méltatlan végrendelet ellen joggal panaszkodhatnak. Az apai hatalomra ridegen alapított régi családi kötelék nem lehetett irányadó. Ez már kezdett avulni. A természetszerű kötelék szülök, gyermekek, testvérek közt, ennek meg eddigelé köztörvényi jelentőségét nem igen ösmerték Rómában. és) Filius ex asse heres institutus inofff'ciosum dicere non potest; nec interest, exhausta nec ne sit hereditas; cum apud eum quarta aut legis Falcidiae aut Senatus consulti Pegasiani beneficio sit remansura. Pauli Sent. IV. 5. §. 5.