Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

60 intézményekben. Itt nem az egyesnek kötelességei Övei irányában az, a miből a végrendelet megszorításai merittetnek, hanem a családnak vannak vele született jogai, melyek megelőzik az egyest, túl is élnek rajta. Ekképen a mai köteles rész, ez nem az egyénből s ennek kötelességeiből nőve ki, hanem a családból s ennek jogaiból. Ez az intézménynek szelleme mai nap Európában. A querela inofficiosi testamenti intézményének ekképen a bíróság szabad gyakorlatából való keletkezését Rómában nagyon megkönnyitheté még egy körülmény. Ugy látszik, a végrendeletek érvénye feletti iudicatura nem volt ott valami legszilárdabb, sem ment az önkénytől. Ez a dolog természetéből folyólag mindenütt ugy van tán, a hol a végrendelkezési szabadság törvényileg teljes és korlátlan. írják ugyanezt a mai Angliáról, Amerikáról, a miből azt lehet levonni, mikép a korlátlan végintézkedési szabadság olyan dolog, a mi tulajdonképen lehetetlen dolog. Ugy véljük Rómában is a végrendeletek féktelensége ártott a végintézet tekintélyének s ezzel biztonságának. Már a querela inofficiosi-ban mi világosabb, mint a birói önkény szemközt a törvénynyel? A későbbi időkből pedig Nero és Vespasian közt: testamentum Titi Vinii — mond Tacitus — magnitudine opum inritum, Pisonis supremam voluntatem paupertas firmavit. (Hist. I. 48.) Mely hangból vajmi kevés tisztelet és bizalom szól a végrendeletek érvénye feletti bíráskodás iránt. Ezután a querela inoffiiciosi testamenti intézményének némely részleteit adjuk. Szokás és törvényszéki gyakorlat honosította jogelveknek, milyeken ez intézmény épült, igen empyricus jellegök szokott lenni. Egyrészt csak hézagaiba, azaz annyiban fészkelödnek be a jogba, a mennyiben a gyakorlati szükség esetenként megkívánja. Másrészt egyes elszigetelt darabjaiból mintegy kövecsesen rakodván le a jogérzéknek, gondoskodásuk, az életviszonyok illető ágának szerves felkarolását kevésbé nyújthatja. Ekképen az általános elvek nehezen fejledeznek.56) Az inofficiosi querela-val az, ki magát sértve érzi, csupán az esetben élhet, ha a sérelmes végrendelet megdöntésében s osztályrésze elnyerésében egyéb törvényes módj a nincsen. Ita demum de inofficioso testamento agere possunt, si nullo alio iure ad defuncti bona venire possunt. (§. 2. J. II. 23.)57) Nevezetesen, kinek az exhere56) Bei der Dürftigkeit unserer Quellén, welche kaum in den weni gen einzelnen Entscheidungen... allgemeine Gesichtspunkte für diese Lehre an die Hand...gebén. Franké id. m. 276. 57) Ez alól csak egy kivétel volt. Az apa, kinek mint quasi patronusnak régtől fogva volt az emancipált fiú vagyonán felényi köteles része, élhetett ha akart az inofficiosi querelával is. Ez onnat van, mivel a patronatusi jogok ez időben már avulófélben valának. L. 1. §. 6. D. 37, 12. Francke 257. 1.