Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény

39 szetrajza és története elemeinek tanulmányozásához. E tanulmánynak első nevezetesebb eredménye azonban a felismerés volt, hogy egyelőre el kell ejteni, hogy kiindulási pontul nem szolgálhat, hogy egy-két általános emberi, elementáris tényezőre kell visszamenni s annak lényegét szabatosan, a bevett előítéletektől menten meghatározni a végből, hogy a falu község, mint állam- társadalmi ősalak u latnak valódi lénye és történti fokozatainak jelentősége előttünk megvilágosodjék. Egy szóval, be kellé látnom, hogy az indiai község is már fokozat, hogy úgy szóljak : secundar képzet, mely első rangú szerepet játszand későbbi, történeti összehasonlításokban, de azért még távolról sem az az öselemi egység, mely mindennek alapja. Az olvasó most már némileg érteni fogja, hogy egy festői, szembeszökő, történelmi vagy néprajzi ábrázolás helyett, miért kellé egy általános bölcseleti képlethez folyamodni; de csak is nagyjában, szerfeletti általánosságban értheti. A kérdés velejébe kell belemennünk, hogy az olvasót annak beismerésére kényszerítsem, miszerint nem paradox vagy tudákos szeszély üze a dolognak ekkora theoretikus feneket keríteni, hanem a tárgy parancsoló, benső természete. S itt ismét be kell ismernem, hogy azon eszmemenet és némely elszórt észrevétel, melylyel Sir H. Maine általában a faluközség eredetét magyarázza, ösztönze engemet az ez irányban való rendszeres gondolkozásra — melynek folyama ezután egészen más, újabb ösvényekre terelt engemet, s a Maine-étöl lényegesen eltérő, messzeható következtetések eltogadására birt, s azért e helyütt szükségessé válik mindenekelőtt a Maine eszmejárását a faluközség öseredetéröl elemezni s összefoglalni, minthogy ö maga is nem külön összefüggő tárgyalásban vázolta azt, hanem müveiben — melyek jobbadán két évtized alatt tartott felolvasásainak kikerekitését, Összefoglalását tartalmazzák — széjjelszórt észrevételekre s adalékokra szorítkozott. „Az összehasonlító jogtudományból származtatott tanúság az emberi faj kezdetleges állapota felöl, azon nézetnek ád igazat, mely a patriarchális elmélet nevén ismeretes. Kétségtelen, hogy ezen elmélet eredetileg az alsó-ázsiai zsidó patriarchák szentírási történetén alapúi. Azonban, a jogi tanúbizonyság (ez elméletre nézve) majdnem kizárólag az ind-europai törzsek társadalmi intézményeiből ered, főkép a rómaiak, hinduk és szlávok szolgáltatják azt, úgy hogy a kutatás jelen fokán nehéz meghatározni, hogy hol kelljen megállapodni és mely emberfajokra nézve n e lehessen állítani, hogy a társadalom, a melyben egyesülve találtatnak, hajdan nem a patriarchális mintára lett volna szervezve. Az ilyen társadalom főbb vonásait, a mint azokat a Ge-