Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény

38 Vizsgálódásaiban nem köti nemzeti határ, nem torte'neti korszak, nem az apróbb részletek horlátozása. „Ancient La\V (1861), „Village-Communities in the East and the West" (1871), „The Early History of Institutions" (1875), három terjedelmesebb munkája a jogbölcselet néhány legmagasabb rendű proble'májával foglalkozik, melyben állam, jog és társadalom közös nagy vonásai találkoznak. Még akkor is ha, miként „The Early History of Institutions" czímü munkájában egy korlátoltabb, részletszerübb tárgygyal, az irlandi (Ó-Kelta) Brehon jogkönyvekkel foglalkozik, egy fordulattal a legmagasabb rendű problémák régióiba száll, s azon tapasztalással lepi meg az olvasót, hogy a részleges adalék, melynek ismertetése látszólag önczél vala, csak eszközül szolgált egy általános érvényű igazság bizonyításában. De fenkölt szelleme bármely vidéken átszálljon, bármely természetű tárgyat hasson át, az ó-kelta törvényt, a középkori germán s a mozdulatlan szláv szokásokat, vagy a római jog eredetét (az „Ancient Law"-ban): két pontra mindig visszatér, két iránylat határozó jellemvonásul vonul végig szelleme alkotásain. Az első, az indiai analogiaáltalános alkamazása a jog és társadalom összes kezdeményeire és residiu maira. A másik: a faluközség alapvető jelentőségének kitüntetése az állami és társadalmi lét eredeténél, kezdetleges fokain egyáltalán, kiváltképen pedig az indiai falusi szerkezeté, mint az állami és társadalmi alakulás ö s t y p u sá é, mint egy anyasejté, melyből a nagy szervezetek későbbi tökélyük re fejlődtek. A ki — mint e sorok irója — napjaink vezérirodalmának, az angolnak, productióját és fejlődését kiséri figyelemmel, az észlelni fogja azon rendkívüli, iránytszabó, termékenyítő hatást, melyet Maine az újabb angol és részben franczia irodalomra gyakorol. Tizenöt esztendő óta nincs jogtörténeti, állambölcseleti avagy társadalomtani mű, melyen a Maine szelleminek, eszméinek, vívmányainak nyoma kisebb-nagyobb mértékben észlelhető nem volna. Még a tagadás és ellenmondásban, még ott is, hol eszméi meghaladtattak s az övéinél szabatosabb eredmények érettek el, még ott is az ö fejtegetései mutatták az új ösvények irányát, ösztönzésül szolgáltak, a fényt árasztották, melynél a részletek művelői esetleg a mesternél helyesebben láttak egyes tárgyakat. Csodálandó-e ha e fentebb jelzett szellemi praedispositio mellett én is kész valék e mestert követni s a faluközség általános jelentősége vizsgálatánál az indiai faluközségböl indulni ki, mint alapegységből, mint, hogy fentebbi hasonlatommal éljek, ez élő szervezetnek anyasejtjéböl. Hozzáfogtam léhát e sejt lénye és fejlődése, termé-