Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény

35 szolgálna egyaránt, az incoherens tények s eszmetöredékek, ellentmondó, küzdelmes, kétségteljes tömkelegében, melylyel mindenki szemben áll, ki ezen látszólag annyira reális, hétköznapi kérdést tűzte ki vizsgálódása tárgyául. Az olvasó azonban méltán a logikai rend tisztult, átlátszó munkálását kívánja meg, s e parancsoló igény a legszorosabb inductió mellett gyakorta arra késztetheti az írót, hogy ezen formai rendszeresség érdekében megfordítsa a dolgok végét s elejét, és kiindulásul jelezze, a mit csak számos ténynek, adaléknak vizsgálata eredményéül kellene feltüntetnie Midőn Sir Henry Sumner Maine remek rajzát az ősi i n d f a 1 u k ö z s é g r ö 1, s annak mai napig conservált maradványairól4) először olvasám, huzamos ideig azon benyomásnak, képzetnek uralma alatt állottam, hogy ez az emberiség egyik öseredeti intézményének rajza, melyen túl csak áthatatlan homály lehet, s a mely bizton vehető kiindulásul, midőn az emberiség főbb fajainál, legalább is a főbb árya fajoknál a falu község csíráit, kifejlődését és majdani eltéréseit nyomozzuk. Valami absolut alapegységül, az utolsó szónak egy nagy történeti rejtélyből — úgy tűnnek fel eme relevátiók, Ázsia népeket és religiókat szülő földjéről. És a jogi, történeti és politikai tanulmányok uralkodó módszere, conventionális horizontja mtllett, ez természetes benyomás is. Gondolkozásunk megszokta a jog, állam és társadalmat illetőleg irányadóul követni azon eszmét, melynek a német jogtörténeti iskola nézetéül Puchta a római állam és jog kezdeményeire nézve, egy megkapó hasonlatban adott kifejezést, a mely mindazonáltal egy veszedelmes és tudományellenes tévtant rejteget. Azt mondja, hogy a jog és történet kezdeményei, öseredete homályba burkoltak, ép úgy, mint a természeti organismusokéi — mert „a természet ily módon megakadályozza a keletkezőnek korai taglalását, mely a fejlődést zavarhatná." (Geschichte des Rechts bei dem römischen Volke, stb. 7. kiadás 100. 1.) A történeti iskolával szemben álló észjogi, rationalista iskolák a történettel egyáltalában nem igen törődtek s az észszerüség suggallata, logikai szükségszerűsége szerint construálták subjectiv rendszereiket. A történeti iskola nagyban s egészben azon eljárást tanusitotta, mely a fentebbi képben találja magyarázatát. A történet kezdeményeit megragadta ott, hol az antik görög-római történelem kezd tisztán felismerhető vonásokban kidomborodni, s az állami képződés, a társadalmi rend, az emberek és események bizonyos összefüggő, szerves alakzatokban jelenkeznek ; a jogtudalom és tár4) Village Communities in the East and the West. London. John Murray 1871.