Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény

34 az egy hibájuk, hogy a részletekben meg nem valósittatnak. S e tekintetben még a külső habitus, az irodalmi megjelenés sem határoz. A vaskos, terjedelmes kötetek; a bőséges szóáradat; az eszméknek mesterséges dialecticai szövése-fonása bizonyára nem a belső, reális tartalom térfogatának, a valódi mélység és tágkörüs ég n e k mértéke. Gyakorta csak a dialecticai tautológia mesterfogásai. Van egy, vagy több eszme, s ezen eszméknek azután számos formai kategóriák szabatnak, inkább kisérve hasonlatszerü illustrátiókkal a szerves világ köréből, mint az egységes törvényt következetesen és szabatosan alkalmazva, keresztülvezetve a társadalmi szervezet minden tüneményein; a hypothesisek segédszerével gyakorta nagyobb önkénynyel élve, mint a depossedált transcedentális és deductiv rendszerek iskolái. Nomina sunt odiosa. A modern társadalmi bölcselkedést amúgy mellesleg, sebtében bírálgatni szintén nem lehet e fejtegetés czélja. Ha mégis kelleténél hosszasabban és meddő általánosságban időztem e kérdésnél, oka, hogy magam is az evolutió törvényének Spencerféle képletét készülök kiindulási pontul venni, és midőn ezt teszem, lehető szabatosan akarom körvonalozni egyéni álláspontomat e tannal szemben. Meg akarom értetni az olvasóval, hogy részemről formulának, képletnek tekintem inkább, mint teremtő elvnek, még pedig oly képletnek, mely érvényét minden adott esetben még ki kell hogy küzdje. Va 1 e t, (és nem valeat) quantum valere potest. Megáll ha alkalmazhatónak bizonyul, ha csakugyan megfejti a dolgokat, azonban holt theoréma, ép úgy mint azok, melyeket megdöntött, mihelyt szabatos alkalmazása a lét valamely meghatározott körére meghiúsul, avatíy nem találó. És hogy szól e képlet? A fejlődés (evolution): — irja Herbert Spencer (First Principles 145. §.) — az anyag integrátiója, a mozgásnak (motion) azzal kapcsolatos szétosztása mellett, mely alatt az anyag határozatlan, összefüggéstelen, egyneműségből, határozott s összefüggő különneműségbemegy át, miközben a visszatartott mozgás megfelelő átalakulást tapasztal. De mi szükség lehet e tanra a falusi közösség eredetének felfedésében? kérdheti méltán ámúlva az olvasó. Midőn azonban ez eredet és fejlődési folyamat magyarázatában ama tant ragadom meg kiindulási pontúi, távolról sem azon eszmei processusnak egymásutánját adom vissza, melyen magam keresztül mentem. Ama problémákról gondolkozni kezdvén, melyeket azonnal részletezni fogok, távol voltam attól, hogy egy általános, positiv elvi álláspontra helyezkedjem, mely kiindulásul, kapcsolatul és határpontul