Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény

bírnak, mint az önálló, független tudományos alkalmazás jellegével, valamely tárgyilagos tudomány rendeltete'sére. Herbert Spencer az első és talán egyetlen, ki komolyan, s a kellő tárgyi apparátussal megkisérlette ez alkalmazást. A fejlődési törvényt (the law of evolution) melyet a First Principles-ben kifejte és néhány nagy kiterjedésű, positiv tudományszakon keresztül is vitte. Biológiája megnyerte a német szakbirálat elismerését reális tudományosságáért; általános elméletei, fejtegetései pedig minden esetre szilárdabb bizonyítási alapon nyugvóknak találtattak, hogy sem egyhamar könyedén megtámadtattak volna. Majd ugyanaz elvnek fonalán, Lélektanában áttért az élet benső lelki tüneményeinek vizsgálatára (The Principles of Psychology I. II. kötet): mig a Socialogiában kifejti a „superorganikus evolutiót", melynek tana „magában foglalja mindazon folyamatokat s eredményeket, melyek sok egyénnek coordinált működéseiből folynak, mely eredmények hatályukban és kiterjedésükben messze túlhaladják az egyéni cselekvőség által elérhetöket." (Principles of Sociology Vol. I) Végre az ethika rendszere, mint ezen synthetikus bölcsészeti műnek zárköve, még csak terv, melyből eddigelé még semmi sem került napvilágra.3) Egy nagy conceptióval állunk tehát itt szembe, melynek egyik föérdeme mindenesetre az, hogy realizáltatott, hogy a bölcselkedő az általános fogalomhatározásokon felül bátor, s avatott kézzel a tényleges alkalmazáshoz fogott. Ezen kiváló jelentőségét nem érinti az, hogy eredményeinek absolut értéke vitatható, s a szigorú tudományos itészet által talán ép oly sikeresen megtámadható és lerontható, mint ahogy Herbert Spencer maga is nem egy terjedt, csillámló elméletet kritice tönkretett, vagy érvényét erősen megingatá a nélkül, hogy maga szerencsésebbet, inkább megállhatót alkotott volna ; mire a legszembetűnőbb példa, az ö mythos-elmélete, az összes modern mytbos-tanoknak sikerűit kritikája, különösen a solaris mythicismus éles bonczolása s ezzel szemben az ö saját Ancestor- Worship (Ősök Cultusa) féle problematikus elmélete. De ezek fejtegetésem körén kivűl esnek. Azonban aligha leszek könnyelműségről, vakmerőségről vádolható, midőn egyszerűen kimondom, hogy minden egyéb irodalmi kísérlet, mely az evolutió elméletének a társadalmi tudományok körére való alkalmazását czélozta, kisebb-nagyobb mérvben magán hordja a töredékesség, az ötletszerűség, a merő általánosság bélyegét. Talán helyes és termékeny, de mindenesetre érdekes eszmék jelzéső az, melyek rendszerint csak azon egy bajban sinlödnek, hogy hiján vannak a testnek, melynek lelket kölcsönözni hivatottak: hogy jelentős megragadó általánosságok, melyeknek csak az 3) E sorok irása óta megjelent az ethika I-sö kötete. MAGYAR IGAZSÁGÜGY. 1880. XIV. 1.