Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/14 / 1. szám - A faluközösség eredete. Ősi család és tulajdon. 1. közlemény
XA faluközösség eredete. X (Ősi család és tulajdon.) Dr. LÁNCZY GYULA budapesti egyetemi magántanártól. ^/ (I. Közlemúny.) Az államtudományi elmélet művelői bármily nevezetes eltéréseket tanúsítanak a faluközség mai jelentősége s az államéletben való rendeltetésének felfogásában, azon egy tényben mindnyájan megegyeznek, hogy közigazgatási rendeltetésén kivül, egy egészen különböző, általánosabb, ősrégi, elemi rendnek terméke, mely a modern állam, s általában a területileg szervezett állam alakulását megelőzte. Eredetében két különböző elemnek — mely akkor megkülönböztetve még nem volt — az első társadalmi, s az első állami képződésnek alakulata egyaránt. Az emberiség ezen primitív alakulatok óta óriási haladásokat tön, s a fejletlenségükben egymásba mosódott, egybezavart elemek éles körvonalakban elkülönültek egymástól. Mégis, a faluközségben, világszerte változó kisebb-nagyobb mérvben, e dualismus fennáll mai napig. S e dualismussal számolnia kell a jog- s államtudományok egész sorozatának. Ha van tárgy, melyet csak érinteni kell, s azonnal felmerülnek a társadalmi, nemzeti és állami létnek alapvető kérdései: úgy bizonyára a faluközség az, ama fentérintett, öseredeti, általános társadalmi vonatkozásában. „A község viszonya voltaképen társadalmi — mondja Rössler. 1) A község lényegében független az államtól, minthogy eredetileg előbb is létezett az államnál, sőt bizonyos mérvig a keletkező állam helyét pótolhatta." Az éles bonczoló tehetségű rostocki tanárnak ezen odavetett mondata hozzávetőleg jelzi, hogy itt mily nagy problémával állunk szemben. Az a község, mely legtisztább administrativ jelenkezésében, a nagv forradalom utáni Francziaországban (s az egész föld kerekségén talán csak is ott) nem egyéb a közigazgatási egységnél, mely mathematikai Öszszetételeiben a canton-t, az arrondissement-t, a departement-t alkotja, mig lakóinak társadalmi és jogi létviszonyait ugyanaz a code szabályozza, mely a párisi boulevardok lakóinak szabálya : ugyan') Das sociale Verwaltungsrecht. I. k. 98 — 100. §§.