Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

46 zónák részletekbe bocsátkozni. Le'nyege't magát elegendöleg feltüntetik a római jogirónak szavai, miket következőben adunk vissza. ,Egyebek közt, mond Gaius, mik a végrendelet tételéhez szükségképen kívántatok, föfö a gyermekek kineveztetésének vagy kitagadtatásuknak törvénye, nehogy mellöztökön megromoljék a végrendelet; mert hatóságbeli fiu mellöztével hiába való a végrendelet.38)', Institutióiban aztán az exheredatiót következőleg adja: ,A ki fiát hatóságában birja, gondja legyen, hogy vagy nevezze örökösül, vagy kitagadja neve szerint; mert ha hallgat felöle, hiába lesz a végrendelete. Elannyira, hogy a mi oskolánk szerint, ha atyja éltében elhalna is e fiu, még sem örökölhetni a végrendeleten, eleitől erőtlen lévén benne a kinevezés. A másik oskola követői szintén tartják ugyan, hogy ha túlél az atyján, útjában áll a végrendeleti örökösnek, s félreesvén a végrendelet, örököl is; ha ám előbb elhalt atyjánál, szerintök örökölhetni a végrendeleten, s nem áll útban a fiu, mert ugy vélekednek, hogy ha hallgat is a fiúról a végrendelet, azért még nem eleitől érvénytelen. Ha egyéb gyermek iránt hallgat a végrendelet, e felöl megáll ugyan, csakhogy e gyermekek a végrendeleti örökösökkel az örökségen megosztoznak, még pedig ha ezek is suusok, fejenként, ha idegenek, felében. Teszem, ha valaki kinevezvén három fiát, leánya iránt hallgat, a leány oly móddal osztozik velők, hogy egy negyedrészben örökössé válik. Ha meg idegeneket nevez ki, hallgatva leánya iránt, fele részben válik ez örökössé. A mit a leányról mondottunk, az unokára s átalán az egész fi- és leányivadékra érteni kívánjuk . . . A ki ám fiát ki akarja tagadni, neve szerint tegye. Neve szerint tagadtatik ki pedig, vagy ekképen: Titius filius meus exheres esto, vagy csakfilius meusexheres esto, nevét nem említve, (ha tudniillik több fia nincsen). Egyéb gyermeket nem csupán neve szerint, hanem átalánosan is kitagadhatni, ekképen: ceteri ex h eredé s sunto. De az utószülöttet is ki kell vagy nevezni vagy tagadni. Utószülöttek állása annyiban egyforma, hogy akár fi-, akár leány leendjen, elhallgattatása eleitől még nem erötleniti a végrendeletet, csupán születése folytán romlik az meg. Ha hát a nő, ki az utószülöttben várandós, terhét élő magzat nélkül ejti, mi sem áll útjában a végrendeleti Örökösnek. Leány utószülöttet névszerint is, többiek közt is kitagadhatni, csakhogy utóbbi esetben valamit kell számára hagyományozni, nehogy megfeledkezésböl lássék e 1 h a 11 g a t v a ; fi-utóás) L. 30. D. 28, 2. Gaius ad edictum provinciáié : inter cetera quae ad ordinanda testamenta, necessario desiderantur. principale ius est, de liberis heredibus instituendis, vei exheredandis , ne praeteritis istis, rumpatur testamentum ; nam filio qui in potestate est, praeterito inutile est testamentum.