Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

5 kora ez a köteles rész, mi van hát a reá való jogban, hanem -azt is: kit, ki ellen, mikor illet, s hogyan fér hozzá, a kit -megillet. Mindezt a tudománynak is fel kell ölelnie, ha hogy <egész mibenlétét akarja tárgyának. Hogy pedig ezt okszerűen végezhesse, legelső dolga, kimérnie azt a határt, melyben tárgyával forogni készül. Legjobb ezt a jog tudományának már kipróbált logikus •eszközére bizni, mely e feladatot régen el is végezte. Ertem a -jog tárgyi értelmének kifejtését és szembeállítását az alanyi joggal. Elég felidéznem, hogy az emberek régóta elösmerték már egymás jogát erre-arra, mielőtt a jognak, mint külön •eszmekörnek, tudatára emelkedtek volna. A mikor aztán elmélkedni kezdtek azon sok minden felett, a mire egyiköknek is másikuknak is joguk van, érezni kezdék, hogy egészen más valami az ember jogai felett okoskodni, más meg a felett, hogyan kell az istent tisztelni, vagy a szomszéd népen kifogni. E különbség érzetén külön eszmekörré szilárdult a jogok összesége, s e külön eszmekör az, minek a tudomány önálló szabást ad, és valami egészként fogván fel, szintén jognak nevezi, mivel benne fődolog az embernek a joga. S helyesnek ösmertetik mindenütt, hogy a tudomány a jogok taglalását -azon kezdi: hogy a jogot, szűkebben pedig a magánjogot külön .eszmekörül kijelöli, hogy aztán benne előadásának határát lelje. A mint a tárgyi értelmű jog s benne a magánjog kiválik, a különválás menete ugyanazon logikus szeren, a jogban bent aztán tovább-tovább gyűrűzik, s e gyürüzet egyik szemében leljük határát a köteles rész terének is. így, különkülön eszmei kör felé szitának a dologbeli jogok, a követelések, a családi, az örökösödésbeli jogok — s keletkezik tárgyi értelmében : a dolgok joga, követeléseké, a családi és örökjog. Ám ez alsóbb körökön belől is, például az örökjog ban, más dolog azon örökösödésbeli jogról beszélni, mi végrendeletnél fogva , vagy a mi végrendelet nem létében illet, más meg arról, mi az embert köteles részül végintézkedés ellenére is illeti. Külön eszmei kör gyanánt érezni a törvényes, a végrendeletes örökösödésbeli, külön a köteles részbeli jogokat. E nyomon jelöli a tudomány a törvényes örökjog tárgyi értelméül azt a kört, melyben a törvényes örökö*