Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

39 Róma alapításában csak az egyéniségnek vala része. További nagysága, dicsősége is csak ezen nyugvott. A görög szépért, nemesért, nemzetiségért harczolt: Róma hatalomért. A görögöt lelkesité kedély, művészet; a rómainak eszménye önereje, mely czéljától és irányától, bár „fractus illabatur orbis" nem tántorodik. Rómának mind állami, mind társadalmi szervezetén életelem gyanánt ömlik el az egyéni öntudat.2) Az államnak a polgárok akarata törvényt, irányt parancsol.3) A társadalmi élet külsejét a családfők egyéniségeinek tusái alkotják. Hol az egyéni erő és hatalom az eszmény, ott az együttlét létszerei közül a jognak kell legnagyobb fontossággal birnia. Egyrészt a végletekig duzzadó egyéni erők tusáját ránczba szedni, másrészt az élet ideáljának, az egyéni erőnek és hatalomnak plastikai kifejezést adni: ez itt a jognak feladata. Az első feladat megoldásáról bizonyságot tesz a római peres eljárás. Valóságos tusa jelképe vonul át rajta. Szigora 4), alakisága, szirtjei5), avatott és elszánt felekre számitvák. Elete eszményének kifejezése szintúgy meg látszik a római jogán. O nemzetiséget, származást, rendiséget alig ösmer, alig becsül. Társadalmi állására rátartóvá jogai tették. Acivis romanus s u m ! jogok tudatán sarkallott. Jogaiban kéjelgett a római, ezért tette mindenek alapjává, hogy a jus quiritiumaz ö kizárólagos tulajdona, hogy polgári jogának még egyes darabjait — mint a commercium-ot, connubium-ot — csak nagy erőfeszítések árán érhesse el, ki idegen. S a római magánjognak alapjellemvonása nem is egyéb, mint az egyéni akaratnak kultusa, összeegyeztetgetése. A polgárnak magán2) Das rÖmische.Volk hat Recht und Staat auf die tiefste Grundkraft der menschlichen Persönlichkeit, auf den Willen gestellt, als Machtund Herrschaftsprinzip in der Herrschaftsordnung begriffen. H. A h r e n s : Recht und Rechtswissenschaft 13. 1. Ugyanezt fejezi ki R. Ihering: Geist des rom. Rechtes I. részében és Hegel: Philosophie der Geschichte 340. lap. B) Midőn a polgárok a törvényjavaslat felett döntenek, ezt úgy nevezték hogy i u b e r e. Lex est quod populus i u b e t atque constituit. Plebiscitum est quod plebs iubet atque constituit. Gaii instit. I. 3. 4) Csak a személyi végrehajtás élére kell gondolnunk. A hitelező elmarasztalt adósát, ha idejében nem fizet, rabszolgája gyanánt tarthatja vagy eladhatja, darabokra szabdalhatja. Si non pagit in partes secanto: XII. táblás törvények. Ductum se.ab creditore non in servitium *ed in ergastulum et carnificinam esse: panaszkodik a halálra kínzott adós Liviusként (II. 23). 5) A régi eljárásban az előirt mondókának legkisebb elvétése pervesztessé tön. Namque nimia substilitate veterum, qui tunc iura condiderunt eo res perducta est, at vei qui minimum errassct, litem perderet. Gaii instit. IV., 30.