Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

38 rielles Notherbenrccht]. Szükség jelenteni kívánja azt az erejét a vérek ebbeli örökösödésének, minélfogva az örökhagyó akarata ellenében is fenáll, szemközt a törvényes és végrendeleti örökösödéssel, mely tetszésétől függ. Az alakinak természetesen, más itt a jelentése, mintsem abban az általános megkülönböztetés­ben, melynél fogva anyagi joggal alaki jogúi az eljárást szokás szembesíteni. Alaki szükség örökjog alatt az exheredatió intézmé­nyét és a végrendelet alakjára szóló egyéb jogát a véreknek értik; anyagi szükség örökjog a köteles rész. Maga a szóhasználat annyi­ban nem egyöntetű, a mennyiben találkozni az egész kérdéssel a köteles rész, találkozni a végakarat elleni örökösödés [Erbansprüche gegen den letzten Willen] s egyéb elnevezés alatt is. Ez onnan van, mert a Notherbenrecht kitételével nem igen tudnak megbarátkozni. A kérdés együvé foglalását, s alaki és anyagi szerint való elkülönböztetését azonban; a német tudomány elfogadott álláspontjául tekinthetni. S ez mindkét részben jó és követni való is, Maga az együvé fogtalás alig szorulhat indo­kolásra; az elkülönzésnek pedig ejég oka az: miképen a római jog alaki s anyagi fejleményeinek mai értéke közt tetemes a különbség. Előbbi neműek vele élő s vele hervadt sajátsága a római életnek; becsök merően történeti. Anyagi fejleményei ám, eredeti példánya, mint mondám, a mai köteles résznek. [Bev. VII.] Felosztás dolgában, legjobbnak látszik a következő, mely nagyjából a német tudományban is dívik. Legelsöbben foglalkozom a végrendelet szabadságának állapotával, s benne az exheredatióval; másodszor a köteles rész fejlődésével; ösmertetem aztán azon gyö­keresebb újításokat, miket Justinián a vérek jogán végbevitt; végül taglalom a megállapodott intézmény rendszerét. Kivált a végrende­let szabadságának állapotában sok mindennel találkozni, mit mai szem alig vehet egyéb számba furcsaságnál. De úgy akarta a jog története, hogy a jog ép ezen állapotából sarjadzék vala a köteles rész intézményének maiglan élő alkotmánya, Álljuk is körül böl­csejét. I. Az exheredatió intézménye. (A gyermekek alaki igényei a végrendelettel szemben.) A római jellemnek kiváló sajátsága az erős egyéni öntudat. Más népek s államok legtöbbnyire a vér és a származás összefűzte eldödökre vezetik vissza eredetüket. Róma alapitói jövevények. Csa­lád, származás, kiveszett keblokböl. Férfiasság a sorssal daczoló, egyéniség, czél azonossága tartja egybe őket.1) l) Genus hominum agreste, sine legibus, sine imperio liberum atque solutum.... dispari genere, dissimili lingua, alii alio more viventes: mond Sallust Róma alapitóiról. De Gat. coni. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents