Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

4 végrendeleten kivüli osztályrészének, de mindenkor hányadául jelöltetik, s a mennyiben ettől eltérés eleddig sehol sincs, a köteles résznek e hányadszerüség fogalmában is jár. Bár misem áll útjában, hogy ha valahol e rész oly módra állíttatnék,, hogy ne hányad szerint, hanem teszem valami kerek értékben maximumul avagy minimumul határozódjék, a fogalom is meg. ne tágulhasson, s az ilyenforma köteles részt magába ne vehesse. A köteles rész ime ember jogának a tárgya. Híják azonban magát az ebbeli jogot is egyszerűen köteles résznek, például ilyen szólásmódban: van-e köteles része fogadott gyermeknek, e helyett: van-e joga köteles részre? Akár az ebbeli jogot, akár a tárgyát jelölve véle, a tudomány a szó alanyi értelmének nevezi ezt. S ehhez fűződik aztán az a további megkülönböztetés, mely szerint: jogot értve alatta alanyi és elvont értelem, tárgyát értve alatta alanyi és öszszerü értelem A szó értelmének ezen finomabb árnyalataiba nem széledve is, benne tartva hát jogot s tárgyát is: észrevenni olyan tulajdonságait, melyeknél fogva egyébnemü jogtól különbözik. Legfőbb közűlök az: miszerint az örökhagyó akarata ellenére is ad örökösödést. Ez által válik külön a köteles rész a jog rendszerében. Másik főtulajdonsága: a hányadszerüség. Ez által válik ki a jog történetében, azon sok egyéb Örökjog közül, mit szintén nem csorbíthat ugyan az örökhagyó akarata, ám nem hányad szerint való. Van még sok egyéb sajátsága a köteles résznek. Egyénisége ám ezen a kettőn születik. Ezek révén áll külön a jog rendszerében és történetében külön szemévé válván a jog életének és fejlődésének, s maga körül csoportosítván itt is, ott is a jogok egy-egy gyürüzetét E két derekas sajátságát minél eg}rszerüebben, de élesen szemmel kell tartani, ha az ember véle a jog rendszerében és történetében meg akar indulni. Emlékeztessen reájok a köteles rész meztelen fogalmának elnevezése. III. A köteles részt mint jogot és jog tárgyát jól végig ösmerni, magában is dolgot ád. Azonban ez ösmeretnek, bár mily tüzetes légyen ha tovább nem mennénk, hasznát még nem vehetni. Az életben nem csak azt kell tudni, milyen és mek-