Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

28 szülött protestánssá térne „szálljon reá az egész Örökség a mint ezt az ország köztörvénye [common law] irja." *) Czélja és következménye is az volt ennek hogy „eltöröltetvén bennök az elsőszülöttség joga, a katholikus családok, százszor előkelők s vagyonosak bár, elsö-másodiziglen bizton tönkre mentek, elszegényedvén a nélkül, hogy szorgalmuk és tehetségök szerével későbbre szerzendett vagyonuk fentartásában módjok maradt volna. Ezenkívül a katholikusokra nézve ugyan e törvény a végrendelet tétele jogát is eltörölte. Pedig ennek Angolhonban a kisbirtokosok mindenkor, s VIII. Henrik 27. törvényével a nagyok is folyvást élvezetében voltak."**) Lám mi mindenféle czél foghat a vérek jogának tulajdon rugóiba. Természetes, hogy a való fejlemény ritkán terem tisztán e rugók csirájából, de ritkán pusztán egyik-másik idegen czél kedvéért is. Tételes intézmény rendszerint több és különféle indok compromissuma, a mint a folyó vizéhez is forrása eredeti elemén kivül sok egyéb kerül még. Osmeretének ám mindenesetre eleje tudnunk, hogy a mi alkotja, alkothatja, nem egy hanem különböző, — s külön-külön micsoda? Jó hát elkülönözve látnunk a vérek jogának saját forrását, meg ez idegen elemet, nehogy a családos érzületre vetnénk, ha nem, abból, a miben főbb a része a vag}^on megoszlása czéljának, vagy a szabadság érzetére abból, mit tán az elsőszülöttségnek s a sarkában gyűlő nagybirtoknak déldelgetése szított. Másrészt bizonyos, hogy a ki vérek jogán a jövendőbe tanakodik, nem áll meg a szabadságérzete s a családos ön tudat egybevetésén, hanem beleszövi ha kell idegen elem szálát is. Alkotólag az ember hasznavehetöség szerint indul, s senki, szebbnek jobbnak találva a keresztezett vásznat, nem fog tartózkodni, többre is becsülnie a tisztánál. Mintsem ám csinálni próbálná, külön kell előbb figyelőre vennie az igaz szálat, külön aztán, mit belészőni akar. XIII. Eleve félremaradt bár az érzelem eleme, mégis ime mily szélesre fakad a jogérzületből a kérdés. Láttuk melyek a tulajdonképeni rugói, s micsoda idegen czélok versenyezhetnek benne. Emlitém azonban hogy a meglévő jogok okvetetlen *j E törvény 7. szelete. **) Works of the Right Honor. Edra. Bürke 4. k. 7. 1. Blackstone Comment. on the Law of England II. k.