Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

27 már fékezi, hiszen a jogérzületben lévő rugóit egyéb czélok-kal köti le. Hogy a kérdést egyéb czélok alkalmas eszközéül sokszor tekintették, lesz példa rá. De jó megkülönböztetni ebbeli alkalmatosságát a társadalom s gazdaság, és az erkölcs tekintetei szerint. Előbbi tekintetben ime példálóztam a törvényhozó szavával. S nem is kell magyarázni, hogy a kérdésnek a vagyon megoszlására s e réven a társadalomra azon féken belől is van hatása, mibe a jogrendszer okvetetlen eleme által szorul. De nem szabad számon kivül hagyni azt sem, a min ebbeli hatása fordul. Emlitém hogy a vérek joga csupán jogi védelme a törvényes örökösödésnek, mely legtöbbnyire az örökhagyó családos érzelmében is megleli a maga biztositékát. A hol hát nagyritka eset az, hogy az örökhagyó szándéka a törvényes öröklés rendével meghasonlana, édes kevés a hatása a vérek jogának is, mig a hol szaporán előfordul, e hatás bizonyára tetemes. Erkölcs dolgában már mindenha halaványabb a hatás. Bizonyos hogy vérek jogának törvényesítése még nem kelt családos érzést, inkább gyülölteti. Családosságot éleszteni véle bajos volna hát. Rosszakarat kezében ám szörnyű fegyver lehetne. Alig hiszem, hogy lehessen mai nap a családosságnak biztosabb irtószere, minthogyha a vérek jogát egyszerre az 1-sö pontra állitanók vagy csak az ősiségét [6. pont] életre idéznők is. — S csakis a római nép múltjának különös természete hozhatta magával, hogy a keresztyén császárok jó és igaz erkölcsi czélokra törekedhettek a vérek jogával, s előfordul majd, hogy nem alaptalanul. De az ember alig hinné, hogy gazdasági s társadalmi elhatása révin, mily szélről-szakadt czélokba is belészolgált már a vérek joga. Egyik példával mindjárt itt szolgálok, mivel reá térnem alkalmam másutt nem leend. Angolhonban 1703-ban törvényt*) hoztak, miszerint minden katolikus embernek a birtoka gavelkind természetű legyen. Vagyis a fiutódság egyenjoggal osztozkodjék az apa hagyatékában, s ne tehesse az örökhagyó, hogy ez másként történjék. Am ha az első *) Anna királykodása 2. évének G. törvénye.