Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

24 1. Lesz a ki szerint az apa minden vagyona akképen illesse örökül gyermekét, hogy ha teszem eladta vagy elcserélte is, bármely birtokostól vissza lehessen venni. Ez a vérek jogának ne továbbja mely az egész vagyonba dologbelileg száll. 2. Lesz a ki szerint tehessen az apa vagyovával tetszés szerint, hagyhassa is a kinek akarja. Ez a másik szélsőség, a rendelkezés korlátlan szabadsága. íme a vérek joga kérdésének két vége; ezen belől aztán 3. Lesz a ki a gyermek dologbeli jogát megadja ugyan de csakis bizonyos hányad rész szerint. 4. Lesz a ki szerint cserélhet-berélhet, gazdálkodnánk teljes szabadsággal, a mije ám marad, csorbitatlan illesse gyermekét. 5. Lesz a ki ezt is a hátramadt vagyonnak csak egy hányadában adja. [A köteles rész intézménye.] 6. Lesz a ki különbséget teszen szerzett s öröklött vagyon közt, még pedig vagy akképen, hogy az öröklött vagyont bármely birtokostól vissza vehesse a gyermek vagy pedig 7. oly móddal, hogy az öröklött vagyonnak csakis az értéke s ez is csupán a hagyatékból illesse; 8. Lehet a 6. pontot; 9. Lehet a 7-iket — bizonyos hányad erejéig vallani. E 9. pont a kérdésnek csakis első rendű vagy-ait mutatja. Lehet aztán egyes águkat százféleképen összevetni. Teszem a 6. ponthoz a szerzett vagyon iránt a 3. vagy a 4. vagy az 5. pontot. Megállhat a 7. mellett, a szerzett vagyon tekintetében az 5. pont s igy tovább. Megannyi lehetőség anyn}7iszorozódhatik pedig az által, hogy teszem gyermek számára mást választhatni mintsem szülőnek, szülő számára mást mintsem testvérnek s igy tovább. íme az érzelem útvesztő elemét számon kivül téve is, kifogyhatatlan csaknem a kérdés. S e kifogyhatatlan szálain nem csak az egyes ember jogérzülete tétováz. A jog története is a vérek joga netovábbjától [1. pont] a rendelkezhetés teljes szabadságáig [2. pont] csaknem megannyi árnyalatát megtestesítette már. X. S ha tudni kell, mi teszi azt, hogy a jogérzület a kérdésben ily szélylyel ágaz, mi az mi az emberben reá meg-