Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés
21 •szetét roszalja is mindig, kiben ez érzelem gyenge, vagy épen nincs. S nem hal ki belőle a törekvés, hogy a kibe a természet gyengén oltotta, maga szerével próbálja tökéletesíteni. Minden jóravaló nép kötelességet lát ez érzelemben, s legtöbb kifejezi jogában is. De azért mindig jobb, ha mentől erősebb e családos érzésben a természet szava, mentől kevesebb a kötelességé, ha jószántából részelteti övéit javaiban; mindig jobb; ha a közel vérek közt jog rendé nem kell, ha az érzelem maga fentartja. Szeret is a jog félre maradni a tértől, hol a természet ez érzelmek uralmát javalja, szereti kivenni a családot a jog birodalmából, beérve azzal: hogy idegen avatkozás ellen mintegy beboltozva, belső életét a merő érzelem kormányára bizza. S csak ha az érzület odaben elfajul, csak ha segítség kiáltása hallik az érzelem birodalmából, nyújtja be osztó kezét visszaélés ellen. Ilyen kettős állást foglal a jog az örökjogban is ; tartózkodót a törvényes Örökösödésben, avatkozót a vérek jogával. Akárhogyan vegyük is, a törvényes Örökösödést felállítva egyszerű foganatosítója a jog az örökhagyó családos érzületének; ennek sugalmát biztosítja idegenek avatkozása ellen. S mindnyájan nem csak természetesnek, kívánatosnak is tartjuk, hogy az örökösödés legtöbbnyire e családos érzület sugalmából történjék, hogy a jognak tartózkodó állásából kiszállnia, oka ne lehessen. A hol e tartózkodó állás -nem elegendő, a családos érzület természetadta hajlásából már kifajult, s nyilván megzökkent ott az érzelem és jog uralma közt kívántató határ, hol a jog az érzelem birodalmába avatkozni kénytelenPedig épen ez avatkozáson nyílik a vérek jogának kérdése csak itt kezdődik a szó arról: örökösödjenek-e hát a vérek, az örökhagyó kirekesztő intézkedése ellenére is. A törvényes Örökösödés s a vérek jogának ebbeli viszonyából látni, hogy a vérek joga, nem életviszony szabályának, hanem meglévő szabály védelmének a kérdése. Nem mint teszem az adásvevés kérdésében, a hol eleve azt kell renübe hozni vájjon a megegyezésen létesül-e vagy sem. A vérek örökösödésének szabályát megadja a törvényes örökösödés, biztosítja' a családos érzés, s a vérek joga számára csak az marad, menynyiben kellessék ezt a jog erejével is biztosítani. Bizonyos, hogy ez a kérdésnek könnyebbségére válik, mert bizonyos,