Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - A köteles rész. (A m. tud. akadémia által jutalmazott pályamű). Bevezetés

16 jogi öntudat, mely legelső sorban viszonyaink természetén indul. Vannak, kikben ez öntudat a római jogra, vannak kikben nemzeti jogunkra, sokakban az osztrák törvényre támaszkodik inkább; de senki keresetet, Ítéletet a római, nemzeti, sőt az osztrák jogra is alig biz, hogy meg ne kérdené ez öntudat sugalmát, mely számtalan jogintézö emberünkben él, ki római jogot s a nemzeti jogot híréből ösmeri talán. Sehol megírva ez öntudat nincsen; mert egy-két újabb vagy a régiből még tisztelt tételes szabály csöpp csak az élet tengerében — a jogélet levegőjéből rakodik mintegy az emberre, — ám bizonyos, hogy többé-kevésbé inogva bár, római jogtól is, nemzeti jogunktól is különváltan mindenesetre létez s intézi sorsunkat. Vannak már most könyveink, melyek a római jognak, vannak, melyek az úgynevezett magyar magánjognak rendszerét ölelik. Előbbiek az élő jogi öntudattal számot épen nem vetnek, utóbbiak többet-kevesebbet teszik már, de kivétel nélkül régi jogunk sok elavult intézménye sok odvas eleme árnyékában. Ám rendszeres munkánk, mely az élő magánjogi öntudat lehelletét viselné, mely szükségleteink érzete szerint egyaránt kérlelhetetlenül utalná a történetbe nemzeti jogunkat, egyaránt rostálná a rómait — mind e napig nincsen. Semmi részben se váljék ez meglévő munkáink kisebbségére. Rendszeres munkában élő magánjogunkat megírni, mindaddig mig törvénye nincsen jóformán lehetetlen. Nálunk is többféle elemből rakodik e magánjog. A fő bár a római s a nemzeti jog : ám sok beszivárog idegen ország jogából, s a tanultabb jogintéző emberek felfogása válogatja csak esetről esetre a sokféle elemből. Nem is állhatna egyébben megírása: mint átszűrni viszonyaink érzetén e megannyi jogot. Egyezhetnék ez többé kevésbé a többség érzékével, örökkön egyéni nézet szava maradna azért, melynek tárgya temérdekségében véghetetlen is lenne az útja. S mennyire feneketlen volna e fáradozás, elég a magánjog törvénye elkészítésének müvére gondolva hozzávetni: hogy ez még mind semmi. Mert a törvény szerzője csak is birál, mig a könyv Írójának tőröl-hegyre bírálnia indokolnia oktatnia is kellene egyszersmind. Pedig állapotunk szerint épen az élő magánjogi öntudat az, miből a jogot művelni kellene. S ha már a jogrendszer