Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

12G hogy a bíróságnak direct ellenőrző és bizonyos esetekben utasító jog adassék. Az ezen kérdéseknél figyelembe jövő törvényhozási matériáié nagvon egyszerű. A hitelezők annyian vannak, hogy valamennyien saját személyükben a vagyont nem kezelhetik. A kezelés a dolog természeténél fogva kisiklik az ö kezökböl; visszanyomhatatlan módon előáll a képviselet, a csödválasztmány szüksége. Ezzel a ténynyel szemben az egyes hitelező teljességgel tehetetlen. És tehetetlen az egyes hitelező akkor is, a mikor a csödválasztmányt civiliter felelősségre akarja vonni. Az a quóta, a mely a magyar csődökben reá esik, absolute nem birja el a foganatos felelősségre vonás költségét. Hogy pedig a quóta csekély, annak megint nem a hitelező az oka; a quótát megállapító tényezőkkel szemben tehetetlenségre van kárhotatva. Ily körülmények között a hitelező nem veheti hasznát annak a nagy autonómiának, a melyet a javaslat neki ad. Meg volt neki ez a nagy önállósága ma is, és azt tapasztalta, hogy rendszeresen kifosztották. Tehetetlensége érzetében oda fordul, a hol az ellenőrző hatalom megvan a maga teljességében a nélkül, hogy haszonleső önérdektől tartania kellene. Joggal követelheti az államtól, hogy az ellenőrzés és felügyelet vitelében segítségére legyen; mentse meg legalább a fontosabb tényéknél a vagyonkezelés tisztaságát; óvja meg az egyes hitelezőt attól, hogy a választmány egészen a maga javára kezelje el a vagyont. Követelheti ezt az egyes hitelező azért is, mert a képviseletnek merőben civilis szabályozása mai nap már általában elégtelennek van felismerve, és mert a csődeljárás könnyű szerrel módot ad arra, hogy a bíróság administrativ uton is elejét veheti a garázdálkodásnak. Büntető törvényünk a hütelen kezelést, a mely eddig jó részben merőben civilis jogtalanság volt, már bűntettnek minősíti. Ha az egyes megbízó ekkora védelemben részesül, a csödhitelczök nagy száma megindokolja az administrativ védelmet is. XXI. Az eddigi vagyonkezelés egyik elsőrendű fogyatkozása annak rendkívül lassúsága volt. A kezelés a kezelöknek hasznot hozott, hát kezeltek. Halogatták a vagyon értékesítését, annak felosztását. Utalok nagyobb csődjeinkre, a főurak, részvénytársaságok és nagyobb kereskedők csődjeire. A mai törvény