Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 2. szám - A magyar csődtörvényjavaslat. Befejező közlemény

127 semmi hatalmat sem adott, sem az egyes hitelezőnek, sem a csődbíróságnak a kezelés gyorsítására. A javaslat tesz ez irányban némi erőlködést. A 157. §. szerint tárgyalás „tűzendő", imperative, a végből, hogy a hitelezők a vagyonkezelésre és értékesítésre nézve utasítást adhassanak a választmánynak. De előrelátható, hogy ez a tárgyalás, ez az utasítás adás rendszerint foganatlan lesz. A tárgyalás a csőd kezdetére, a felszámolási határnap idejére fog esni. Ily korai stádiumban néha a leltározás, a felszámolás pedig rendszerint még nem lesz befejezve, vagy lesz az érdekeltnek rá gondjuk, hogy befejezve ne legyen. E mellett az eljárás kezdetén rendszerint nagyon rózsás színben tűnik elő a vagyoni állapot. Egyességi ajánlatoktól hemzseg a tárgyaló terem. Ily körülmények közt a hitelezők előreláthatólag fázni fognak a vagyon értékesítésétől, és ezért kétségtelennek tartom, hogy a 157. §. szerinti tárgyalás általános utasításokon kívül alig fog egyebet eredményezni. Ezzel pedig az eljárás gyorsasága mit sem nyer. A most emiitett tárgyaláson kívül nincs intézkedés a kezelés lassúsága ellen. Ha csak a 158. §-t nem veszem annak, a mely szerint a „felszámolás befejezése után" a csödvagyon „mielőbb" értékesítendő. De alig lehet ezt, a mi csődeljárásunk jelenét és múltját tekintve, hatályos rendelkezésnek tartani. Hisz mai törvényünk 106. §-a nem a „felszámolás utánra mielőbb" hanem „ez alatt" t. i. felszámolás alatt rendelte a vagyont értékesítendőnek. Még sem értékesítették. Nem gondolom, hogy az emberek pusztán csak az új törvény kedvéért meg fognának változni. A 157. §. harmadik bekezdése a hitelezők egy negyedének jogot ad a közgyűlés egybehívására. A javaslatnak még legjobb rendelkezése. De a valóságban írott malasztnak fog bizonyulni. Ezt a jogot a hitelezők ma is érvényesíthették, de nem tették. A kereskedelmi törvénynek analóg rendelkezése alig váltotta be a hozzá kötött reményeket. Tudtommal még nem lett igénybe véve. Az egybehivás fáradtsága nem áll arányban az egyes egybehivókra háruló előnynyel. És irott malaszt lesz azért is, mert azok a hitelezők, a kik megválasztották a választmányt, t. i. a többség, együtt lesz ezen az új összejövetelen is.