Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - Közjegyzőség. Lehet-e, szabad-e a közjegyzői okiratot a mai napról datálni, ha a jogügylet tegnap köttetett, de az okirat szerkesztése, kiállítása s így annak aláírása és az idő előhaladottságánál fogva tegnap már lehetetlen volt?

120 Mi nem ismerünk botrányosabb dolgot, mint azt a parasztcsalást, mely e fegyelmi eset substratumát képezi. Az ilyesmit elkövetőknek pusztulniok kell a kamara lajstromából, ha azt akarjuk, hogy a tisztességes ügyvéd emelt fővel jelenhessen meg a világ előtt. Annak tudata, hogy az ügyvédrendtartás hatályának hatodik évében még mindig találkoznak ilyen „collegák", lesújtólag hat minden jóravaló pályatárs becsületérzetére. Hogy e részben mily fogalmat kelt justitiánkról, bővebben ecsetelni felesleges. Magyar jogászegylet. Felkérettünk a következő felhivásnak közzétételére ; „Magyarország jogászaihoz. A „Magyar Jogászegylet" alapszabályai a nagyméltóságú belügyministeriumnak f. é. október hó 14. napján 45,670. sz. a. kelt határozatával a bemutatási záradékkal elláttatván : az egylet működését legközelebb megkezdendi. „Hazánk jogtudósainak nagy része már régebben érzi egy oly jogtudományi egylet hiányát, mely a magyar jogászat hivatottjait állandóan egyesítve, ezek félbeszakitlan és tartós tevékenységének testületi központul szolgáljon, és a mely, épen a félbeszakitlan működés folytán, erejét a jogászati feladatok mindenik ágára a kellő időben kiterjesztvén : ez által fokozottabb mérvben legyenképesitve, munkásságának tudományos közvetett hatályán kivül, annak a gyakorlati életben is közvetlen elismerést és érvényt szerezni. „E régen érzett szükségnek akar megfelelni a „Magyar Jogászegylet", mely czéljául tűzte ki: a jogtudomány rengeteg területén felmerült és általános érvényért küzdő elveket és tételeket a közel látkÖrbe hozni; azok béltartalmát egyrészről a jogosság, másrészről pedig a magyar jogrendszerbe való beilleszthetés — vagyis a gyakorlati kivihetőség és czélszerüség mérlegén mérlegezni; a valódilag és bensöleg igazat és hasznosat, a látszatnak káprázatától megkülönböztetve, azt, a mi helyes és üdvös nemcsak a nemzet köztudatába átvezetni, meggyökeresiteni, és igy a tudományt népszerűsíteni; hanem egyszersmind a honossággal már felruházott igazságokat és az ezeken alapuló intézményeket, a nálunk még mindig oly könnyen elhatalmasadó ellenáramlatnak rögtönzései ellen lehetőleg meg is oltalmazni. E tekintetben a „Magyar Jogászegylet" kiegészítője, folytatása leend a jogászgyüléseknek, ezektől főleg abban különbözve: hogy tevékenysége nem szoríttatván egymástól távol eső időközre, figyelmét minden időben mindenik jogfejlödési mozzanatra irányozhatja, és a gyakorlati jelentőséget nyert eszmékkel, vagy a törvényhozás elé terjesztett javaslatokkal szemben, idejekorán állást foglalva : akkor ébreszthet, buzdíthat és serkenthet midőn ezt a jogélet létfeltételeinek kellőleg átgondolt és helyesen előkészített érvényesítése igényli; ellenben akkor emelheti a tudomány és az élet igazságaira alapított figyelmeztető, óvó és visszatartóztató szavát, midőn e kötelesség teljesítését a szükség leginkább követeli. „A „Magyar Jogászegylet" czélja e szerint: „a tudományos irányt fejleszteni, fokozni és terjeszteni ;