Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)

1880/13 / 1. szám - Közjegyzőség. Lehet-e, szabad-e a közjegyzői okiratot a mai napról datálni, ha a jogügylet tegnap köttetett, de az okirat szerkesztése, kiállítása s így annak aláírása és az idő előhaladottságánál fogva tegnap már lehetetlen volt?

117 E nyilatkozat 1875. július 23-án iktattatott a kamaránál, a hol négy­hónapig és 17 napig hevervén 1875. decz. 9-én az a határozat hozatott, hogy az Összes iratok indítványozás végett a kamarai ügyészszel közöl­tetnek. A kamarai ügyész tekintve azt, hogy a kir. ügyész feljelentéséből nem tűnik ki, vájjon „a levelek tulajdonosai a fegyelmi eljárás megindí­tását egyátalán kérelmezik-e vagy sem", hogy „okvetlenül szükséges kitudni azt, hogy kinek kérelmére tétetett a kir. ügyészi indítvány, és hogy megállapittathassék az, hogy vájjon a levelek tartalma nem értelmeztetik-e azok elfogadói által a vádlott által adott nyilatkozattal egyértelmüleg" : érdemleges indítványának előterjesztése előtt a mondott körülményeknek kipuhatolását kérte. Az ügyészi vélemény 1876. évi január 18-án terjesztetett elő. Közel két hónap multával (1876. márczius 13-án) az a határozat hozatott, hogy a fegyelmi eljárás megindítása nélkül a nevezett ügyvéd ezen az ügyvédi hivatással Össze nem férő cselekménye miatt megintetik és rendreutasit­tatik. Beletelt ismét két hónap, míg ezen határozat a helybeli kir. ügyész­ségnek kézbesittetett (1876. máj. 16.). A kir. ügyészség felebbezést jelen­tett be. A kamarai ügyész, noha indítványa nem fogadtatott el, felebbezés­sel élni szükségesnek nem tartotta. A kir. ügyészség felebbezése a kamaránál 1876. május 26-án iktat­tatott. Eltelt azonban egy esztendő és egy hónap, mig a kamara a feleb­bezett ügyet a legfőbb itélőszékhez felterjesztette (1877. június 29-én). A legfőbb ítélőszék 1877. július 25-én 278. sz. a. kelt határozatában a nevezett ügyvéd ellen az 1874: XXXIV. t. cz. 68. §. b) pontjában minő­sített fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást és vizsgálatot elrendelte, mert „vádlott ügyvéd a fegyelmi feljelentéshez mellékelt két levélnek Írá­sát és elküldését beismervén, minthogy már ezeknek tartalmánál fogva az 1874: XXXIV. t. cz. 68. §. b) pontjában minősített fegyelmi vétség jelen­ségei mutatkoznak és a vád alaptalansága nyilatkozata által sem igazol­tatott, másrészt a panaszlott vétség súlyosabb beszámítás alá esik, semhogy egyszerű rendreutasitással fenyíttethetnék, a fegyelmi eljárást és vizsgá­latot el kellett rendelni". Ezen határozatát a legfőbb ítélőszék a következő utasítással és hely­telenítéssel egészítette ki. Helytelenítette, hogy „az 1876. évi május hóban beadott felebbezés folytán csak 1877. évi június 29-én terjesztette fel az iratokat". Es utasította a kamarát, hogy „felebbezett határozatá­nak egész terjedelmében hiteles másolatát és az arra vonatkozó tanács­jegyzőkönyvi kivonatot, melyben a bíróság tagjai is névszerint kitünteten­dök, 8 nap alatt terjeszsze fel." Látni való, hogy a kamara, bárha egy esztendeig készülődött a felterjesztéssel, azt mégis szabályszerűen felsze­relni elmulasztotta. A legf. ítélőszék határozata 1877. augusztus 3-án iktattatott a kama­ránál. Elintézést az előadó titkár által hét hét múlva vagyis szeptember 20-án nyert. Az elintézés állott a következő határozatból: „A m. kir. Curia, mint legfőbb itélöszéknek 278/77. sz. a. határozata folytán az ügyvédi kar tekintélye és becsületének megsértésével vádolt

Next

/
Thumbnails
Contents