Magyar igazságügy, 1880 (7. évfolyam, 13. kötet 1-6. szám - 14. kötet 1-6. szám)
1880/13 / 1. szám - Közjegyzőség. Lehet-e, szabad-e a közjegyzői okiratot a mai napról datálni, ha a jogügylet tegnap köttetett, de az okirat szerkesztése, kiállítása s így annak aláírása és az idő előhaladottságánál fogva tegnap már lehetetlen volt?
115 Ihering müve „Küzdelem a jogért" (Kampf ums Recht) angol kiadásban. Ihering szellemes munkája „Kampf ums Recht" megjelent angol fordításban Chicagóban, az Egyesült Államokban. „The struggle for law" czíme ezen John I. L a 1 o r által eszközlött fordításnak. Ezzel a munkát már most tizenkét nyelv irodalom birja. Egyik előkelő amerikai jogi lap „The Albany Law Journal" bírálván a munkát, azt mondja, hogy Montesquieu óta nem írtak a jog keletkezéséről és fejlődéséről fényesebb, eredetibb és találóbb könyvet; Iheringet pedig a XIX. század Baconjának nevezi. Az elismerésben, mint látjuk, nem fukarkodnak az amerikai kritikusok. Adalék az igazságszolgáltatás tévedéseinek történetéhez. A „Journal Officiel de la République FYancaise" közli a franczia képviselőház kérvényi bizottsága által tárgyalt kérvényekre vonatkozó bizottsági jelentéseket és az ezek folytán keletkezett képviselőházi határozatokat. Mult évi (1879) decz. 15-iki 343. számában a következő jelentést olvastuk, melyet hü fordításban közlünk : „5U22. kérvény; benyújtotta Varambon, Rhőne-i képviselő. Dussud s társai, givors-i lakosok (Rhone), e kérvény szerzői, gyermekei azon Dussud nevezetű szerencsétlen parasztnak, a ki igazságtalanul elitéltetett tizenötévi fegyházra oly bűntett miatt, melyet nem ö követett el („qui fut injustement condamné á quinze ans de travaux forcés, pour un crime qu'il n' avait pas commis"). Megadással kiállotta büntetését és midőn azután visszatért szülőföldjére példás életet élt. A. valódi bűnös utóbb felfedeztetett és Dussud-re nézve 1872-ben a rehabilitationális eljárás foganatosíttatott, melynél fogva az elitélés jogkövetkezményei elenyésztettek. De ez csak akkor történt, mikor már megelőzőleg harminczkét évig viselte a becstelenitö és meggyalázó marasztalás terhét, harminczkét évig, melyek között tizenötöt a bagnoban töltött". „A bírósági tévedés, melynek áldozatja lön, természetesen felette szomorú következményeket vont maga után gyermekeire nézve. Becsületességük és figyelemre méltó helyzetük mellett tanúskodik kitűnő képviselőtársunk Varambon, a ki a kérvényt beadta, továbbá a „Roffin fréres et Dumurest" roanne-i szövőgyár igazgatója, végre Roanne város mairje, a ki nem szorítkozott arra, hogy az előbbi ajánlások aláírásait hitelesítse, hanem a maga részéről is hozzácsatolta ajánlását. Dussud Örökösei már most azon rokonszenvnél fogva, melyet remélniök szabad, azon kérelemmel fordulnak a képviselőházhoz, hogy kártalanítás fejében 160,000 frankban részesíthessenek, mely összeget maguk között felosztanának". „A bizottság véleménye. A bírósági szabályokkal szemben és szemben a költségvetés igényeivel nem gondoljuk, hogy lehetséges volna egy külön törvényt alkotni ezen kártérítés megszavazására. Nem tehetünk tehát egyebet, mint hogy a kérvényt élénk rokonszenvünk kifejezése mellett oda utasítsuk: 1. az igazságügyministerhez, a ki a Dussud perre vonatkozó iratokról rendelkezik; 2. a pénzügyministerhez, kinek módjában áll a Dussud családot épen ugy kártalanítani, a mint a császárság alatt kártalanittatott Lorcam és Bosset családja, kik szintén a bírói 8*
