Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/12 / 5. szám - A hetedik jogászgyülés tárgyalásai

380 magyarázatnak nem akarjuk elfogadni azt, hogy amerikai p á rbaj a megszokott neve. Az sincs megfejtve, hogy miért tekinti a javaslat már a két fél közötti megállapodást büntetendőnek, még pedig 10 évig terjedhető fegyházzal büntetendőnek. A gyilkosságra vonatkozó előkészületet büntetlenül hagyni, az amerikai párbaj elhatározását pedig ily súlyosan büntetendő cselekménynek declarálni : ez mindenesetre szembeötlő ellentmondás. Nálunk addig, a mig a büntetőjog nem volt codificálva, természetesen kisérlet sem történhetett arra nézve, hogy az amerikai párbaj büntetőjogunk alapján delictumnak vétessék. A legújabb kor ezen tüneményét a történetileg fejlett magyar büntetőjog rejtekeiben hiában kerestük volna. Nálunk tehát az amerikai párbajról nem lehetett szó de lege lata; de szóba jött akkor, mikor az új büntető törvénykönyv szerkesztetett. A ministeri javaslat felvette az élet elleni delictumok sorában és büntetni rendelte az amerikai párbaj iránti megállapodást, ha az öngyilkosságra irányuló cselekmény végre is hajtatott. A ministeri javaslat átment a törvénybe. Jía a törvény e delictumot az élet elleni delictumok közé sorolja és nem magát a megállapodást bünteti, hanem csak a megállapodáshoz járuló azon cselekményt, mely tényleg az élet ellen irányul, azt feltétlenül helyeselni lehet. Csak helyeselhető továbbá, hogy nem hozza kapcsolatba a párbajjal, mert igazán felhevült phantasia kell ahoz, hogy párviadalt lássunk abban, mikor valaki otthon négy falai között, a világtól elzárkózva, önkezével véget vet életének. De nem tudunk a ministeri indokok azon felfogásához hozzájárulni, mely szerint az amerikai párbaj „az öngyilkosságra való kölcsönös felbujtással analóg cselekmény". Kölcsönös felbujtás logikailag nem létezhetik, legalább nem a felbujtás jogi értelmében. Ha két tolvaj megállapodik, hogy A. gazdát meglopják és azután sorsot húznak, hogy ki hajtsa végre a lopást: felbujtásról szó sem lehet. Véleményünk szerint az amerikai párbajt azért büntetheti az állam, mert az életre vonatkozó sorshúzásban, a mennyiben öngyilkosságra irányuló cselekmény is járul hozzá, tehát az élet könyelmü koczkáztatásában veszedelmet lát; nem szándékos emberölés, nem is vétkes emberölés az amerikai párbaj, hanem veszélyes játék az életre vonatkozólag, melyet az állam különös büntető sanctio alá helyezni jogosítva van. Váljon szükséges volt-e a cselekményt a codexbe felvenni, azt sokan csak akkor lesznek hajlandók elismerni, ha az amerikai párbajról nem regényekből, nem a hírlapok kétes értékű hírrovatából, hanem a törvényszéki teremből fognak biztos tudomást szerezni. Az évkönyv két véleményt tartalmaz az amerikai párbajról. Az egyik Körösy Sándor örökké ifjú, buzgó jog-