Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/12 / 5. szám - A hetedik jogászgyülés tárgyalásai

381 tanárunk tollából eredt, a másikat Dr. Szegheö Ignác z, trencséni kir. ügyész irta. Amaz leplezett párbajnak mondja azt, az utóbbi a magyar büntető törvénykönyv rendelkezését kiváló szabatossággal kifejti. Dárday Sándor, mint előadó az utóbbinak szerzett érvényt és igy a jogászgyülés a kérdés felett, mely kitűzése óta a codex által megnyugtató megoldást nyert, napirendre tért. Dr. Löw Tóbiás. 6. A negyedik szakosztály tárgyal ásai. A negyedik szakosztály két kérdéssel foglalkozott. Az első igy szólt: „Kívánatos -e, hogy a birói kinevezéseknél és előléptetéseknél követendő eljárás szabályoztassék? ha igen, mily elvek szolgáljanak a megállapítandó szabályok alapjául? Akár a vitában résztvevők számát, akár a reá fordított időt tekintsük: e kérdésnek jutott az érdeklődés oroszlánrésze. A tárgy közelről érinti jogügyi alaptörvényeink elveit, s a mellett a szó szoros értelmében „mindennapi" fontosságú. A jogászgyülés természetesen csak az első szempontból tartozik a kérdést vizsgálni; mert az igazságügyi administratiónak in concreto követett rendszere nézetünk szerint nem lehet argumentum a feladat elvi megoldása körül. Csak constatáljuk, hogy ily tekintetek is belejátszottak a vitába és a szavazásba. Ez növelte ugyan a tárgyalás pikáns voltát, talán nem is változtatott lényegesen az eredményen ; de semmi esetre sem erősítette a felhozott érvek komoly tárgyilagosságát. Elméletileg a kérdés meglehetősen tisztázva van. Arra nézve, hogy a birói állások betöltésénél biztosítékot kell keresnünk a kinevezési jog helytelen alkalmazása ellen, vita alig lehet. Az is kétségtelen, hogy e biztosítéknak előzete snek kell lennie, mert a kormánynak a kinevezés után előálló felelőssége, tekintve a kinevezett biró elmozdithatlanságát, gyakorlatilag nem orvosolja a hibát. Azért a szakosztály elé utasított kérdés a maga általánosságában voltaképen nem kérdez semmit. Épen a kivitelben merülnek fel majdnem leküzdhetetlen nehézségek. Az alkotmányos felelősség elve nem lehet hatályos, ha a kormány nem feltétlen ura cselekedeteinek, ha azokba más — talán nem is szavatoló — közegnek is van beleszólása. Nézetünk szerint minden, akár csak tanácsadó fórumnak is, felállítása visszahajlási jelent a dicasterialis rendszer felé. Oly kormánycselekedettel szemben, mely nem az illető hatalom egyedüli kifolyása, a méltányos biró meg fogja osztani a felelősséget a minister és törvényes consiliariusa között, s az előbbinek erkölcsi felelőssége, melyet mi nem tartunk oly semmibe veendőnek, mint a szak-