Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/12 / 5. szám - A hetedik jogászgyülés tárgyalásai

378 várjuk, hogy a dolog igy lesz, akkor a fölött vitatkozni, hogy mit lehet majd megnyugvással tenni, ha az új dolgok valósággal meg is lesznek, legalább is elhamarkodottságra vall. Majd ha meglesznek a várva várt reformok, majd ha megizmosodnak körünkben és saját erőnkből, átértésük és gyakorlati alkalmazásuk által, magyar intézmények lettek belőlök, valamintha minmagunk saját erőnkből alkottuk volna meg: akkor lesz ideje szemügyre venni, váljon nálunk is nem arra vezetnek, a hova másutt is vezettek, annak belátására, hogy a felebbezés felesleges és ennél fogva ártalmas is. A jogászgyülés szakosztálya és teljes ülése elfogadván Csemegi Károly indítványát, mi ezen összhangot a büntető perrend szerkesztője és a jogászgyülés között egy lényegbe vágó kérdésben oly jelenségnek tartjuk, mely a törvény létrehozatalának kedvező chanceait képes fokozni. És ez mindenesetre fontosabb eredmény, mint akármely szép declaratio, melynek gyakorlati jelentősége még csak a megalkotandó perrend reform intézményeiben fogja gyökerét megvethetni. II. A z u. n. amerikai párbaj mely büntetőjogi minősítés alá soroltassák? Ez a második kérdés, melylyel a büntetőjogi szakosztály foglalkozott. Ha az élet vagy a jogtudomány büntetendőnek ismer fel valamely cselekményt, a mely a megszokott gyakorlat vagy megállapodott tantételek szerint még nem volt a büntetendő cselekmények között; a gyakorlat és tudomány két irányban törekszik az új cselekmény büntetőjogi természetével tisztába jönni. Először azt akarja eldönteni, hogy a fenálló jog alapján mily tekintet alá esik az új büntetendő cselekmény, mily törvény alapján büntetendő; másodszor azt igyekszik felderíteni, hogy az új büntetendő cselekmény természetéhez képest mikép helyezendő el a büntetőjog rendszerében. De lege lata tehát az a kérdés, hogy az új cselekmény a büntető törvény mely szakasza, mely rendelkezése alá esik ; de lege ferenda pedig az, hogy mily rendelkezés alkotandó e cselekményre vonatkozólag és a büntetőjog, a büntető törvény rendszerében hova kell helyezni. Az amerikai párbajra vonatkozólag az osztrák és német jogirodalomban a fejtegetés e két iránya szembetűnő. Mikor a jogéletben először lettek figyelmessé az amerikai párbajra, mikor nem csak regényekben fordult elő megható borzalmasságával, hanem a napilapokban valóságosan megtörtént amerikai párbajokról lehetett olvasni: a criminalista azon kérdés előtt állott, hogy ezt a gálád cselekményt a büntető törvény melyik szakasza alá subsummálja ? Ausztriában először is a büntető törvénykönyv 98. §-a alá eső zsarolás-