Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Az amerikai párbaj büntetőjogi minősítése

69 A tudomány elveiből kérlelhetlen logikai következetességgel levont eme eredményt azonban megnyugtatónak és gyakorlatilag hasznosíthatónak nem tekintjük, mert az amerikai párbajban fel­találjuk mindazon kellékeket, melyek azt alkalmasnak minősítik arra. hogy a büntetőtörvény tilalma"alá helyeztessék: benne, belső lényegét és a jogrendre való kihatását véve figyelembe, büntetésre méltó cselekményt látunk. A fölött ugyanis, hogy az öngyilkosság erkölcsi szempontból határozottan kárhoztatandó, és hogy ennélfogva az öngyilkosságra való felbujtás erkölcstelenség, kételkedni amúgy sem lehet; de a mi ennél több, hogy ily felbujtás a jogrendet is sérti, ennek igazolá­sát a következőkben kísértjük meg. Az állam, a társadalom, polgárai életének épségben fentartá­sában legnagyobb mérvben van érdekelve, mert ez képezi az egyesek részéről az összesség czéljai előmozdítása és elérése körül kifejtendő tevékenységnek feltételét, magának az államnak létalapját. Hivatva van tehát az állam, az egyes emberi életnek az összes­ségre vonatkozó jelentőségét kellő kifejezésre hozva, oly szabványo­kat alkotni, melyek fenébb emiitett érdekének megóvására és követ­kezéskép oly tettek megakadályozására alkalmasak, melyek polgárai életének mint legértékesebb javának megsemmisítésére vagy veszé­lyeztetésére irányulnak, és e szabványokat büntető sanctió oltalma alá helyezni. Az államnak ezen érdeke, a gyakorlati eredményt tekintve, egyaránt sértetik, akár idegen kéz által, akarata ellenére ' fosztatik meg valaki életétől; akár pedig saját beleegyezésével történik életének más általi kioltása: akár végül másnak felbujtása folytán, vagy segélynyújtása mellett önmaga vet véget életének. Merőben ellenkezik tehát az állam érdekével és a jogrenddel annak megengedése vagy tűrése, hogy valaki, habár saját de más­nak szellemi tevékenysége, felbujtása által létesített akarat-elha­tározásából öngyilkossá váljék, mert a jogrend ép oly kevéssé állhatna fenn az amerikai párbajok folytáni öngyilkosságok átalános elterjedése, — mint a „bellum omnium contra omnes" állapotának beállta esetén. A tudományban átalában el is van ismerve azon elv, hogy az úgynevezett amerikai párbaj oly cselekmény, mely méltán büntetést e'rdemel, és azt csak a fennálló jog szempontjából, mely az öngvilkosságot és ennek kísérletét büntetendő cselekményeknek nem nyilvánítja, nem tartja büntethetönek. Egvedűl S. Maver,;) nem tud megbarátkozni az u. n. amerikai G) Das ungarische Straí^esetzbuch über Verbrechen und Vérbelien in selnen leitenden Grundsiitzen §53. 1. »

Next

/
Thumbnails
Contents