Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Az amerikai párbaj büntetőjogi minősítése

70 párbaj büntethetőségének eszméjével, mert, úgymond „nem hivatása a törvénynek, hogv a túlzott beteges becsűletérzésnek a jog rovására elégtételt, és ezzel egyes esztelen cselekvényeknek a közvéleményben általuk nem érdemelt jogosultságot szerezzen, mi által még inkább ily fonák szokás utánzására ösztönöz." Mire nézve megjegyzendőnek találjuk, hogy a törvény, midőn az amerikai párbajt bünteti, ezt ép oly kevéssé teszi, a túlzott beteges becsületérzésnek elégtételt szerzendö, mint a közönséges párbaj megbüntetésénél: azon állítás pedig, hogy a büntetés kiszabása, melynek egyik föczélja, hogy az állampolgárokat az annak terhe alatt megtiltott cselekmények véghezvitelétől visszatartóztassa, épen az ellenkezőt, vagyis azt eredményezné, hogy a tiltott cselekménynek a közvéleményben jogosultságot szerezve, annak utánzására Ösztönözne: bővebb czáfolatot nem érdemel. A nép erkölcsi és jogi érzete, az élet szükségei iránt mindenkor érzékkel biró közvélemény nálunk és másutt hangosan követeli az úgynevezett amerikai párbaj megbüntetését; s csakugyan a törvényhozások nagy része nem tartotta mellözhetönek e követelmény teljesítését, hanem az öngyilkosságra való felbujtást és segélyt, habár az elméleti következetesség rovására, de szem előtt tartva a gyakorlati szükségességet és czélszerüséget, büntetendőnek nyilvánítja. így az öngyilkosság körüli részességet büntetéssel sújtották a badeni {20b. §.), a braunschweigi (148. §.), a thüringiai (121. §.), a szász (158. %.] és a hamburgi (121. §,) büntető törvénykönyvek: az úgynevezett amerikai párbaj ellen pedig büntető szabványokat vettek fel az olasz, az 1867-ik és 1874-ik évi osztrák büntető törvénvkönyvi javaslatok, valamint az új magyar büntető törvénykönvv. VI. Az új magyar büntető törvénykönyv az úgynevezett amerikai párbajról, egybefoglalva azt az öngyilkosságra irányzott és eredményre vezetett reábeszéléssel és segélylyel, a 283. §. második bekezdésében intézkedik, mely a ministeri javaslat 271. §-ának felel meg. Teljesen egyetértünk a javaslatnak mély tudományossággal szerkesztett indokolásában a fenébb emiitett tevékenységek büntethetősége mellett felhozott érvekkel, valamint magunkévá tesszük a javaslat és illetőleg a törvény azon általunk is egyedül helyesnek felismert álláspontját, mely szerint az öngyilkosság körüli közreműködést „delictum sui generisu-ként találta a törvénybe felveendőnek; de nem értjük, miként mondhatja az indokolás az amerikai párbajt az öngyilkosságra való kölcsönös felbujtásal csak „analóg"-nak, midőn ezzel azonos; ezen nyilatkozat ellentétben látszik lenni a Bind ingre történt hivatkozással, snert az utóbbi — mint fentebb