Magyar igazságügy, 1879 (6. évfolyam, 11. kötet 1-6. szám - 12. kötet 1-6. szám)

1879/11 / 1. szám - Döntvényeink kritikai fejtegetése

60 elkerülhetlenúl szükségesek, habár a jelentkező fél az ítéletnek hivatalos kiadmányát kérvényéhez csatolná. Hogy más eseteket ne említsek, a periratok nélkül egyáltalában le nem tehető az eskü akkor, ha ez által okiratnak valódisága bizonyítandó, mely okirat épen a percsomóhoz van csatolva. Erre talán az az ellenvetés tétetik, hogy az ily kérvény folytán nem kell azonnal az eskü letételére határidőt kitűzni, hanem akkép intézendő el a kérvény, hogy az esküre a törvényes időben történt jelentkezés tudomásul vétetik, az eskü letételére pedig a határidő akkor fog kitüzetni, ha majd a periratok a felebbviteli bíróságtól visszaérkezendnek. De ha ez így van, akkor kérdem: mi a czélja annak, hogy az eskületételi kérvényt be kell adni, ha az Ítélet valamennyi pontja jogerőre nem emelkedett? A prts 239. §-a nem is jelentkezést kíván az esküre, hanem azt rendeli, hogy azon fél, kinek az Ítélet folytán esküt kell tenni, „az eskü letételére határnapot kérni" tartozik. Minek tehát a perfelet arra kényszeríteni, hogy határnap kitűzését kérje oly időben, a mikor a biróság előreláthatólag nincs még azon helyzetben, hogy a határnapot kitűzhetné? Mire való siettetni oly kérelem előterjesztését, melyet teljesíteni még nem lehet? A semmitőszék által felállított szabály alkalmazása még más technikai nehézségekbe is ütközik. A ptrts 280. §-a szerint igaz, hogy a felebbezés 8 nap alatt a másodbirósághoz felterjesztendő. E szerint tehát azon fél, kinek részére eskü Ítéltetett, az ellenfél felebbezésének másodpéldányát a felterjesztéssel közel egy időben megkaphatná; és igy ha látja, hogy a felebbezés az ítéletnek esküt tartalmazó pontja ellen intézve nincs, az ezen pontnak jogerőre emelkedése utáni 8-ik és 15-ik nap között ideje van [/ eskületételi kérvényt beadni. E számítás azonban gyakorlatilag csak olyan, mint valamely erőmütani theoretikus kiszámítás, melyben a súrlódás által vesztett erő figyelmen kívül hagyatott. • Nem ritkán történik, hogy az ítélet kézbesítését tanúsító vévén}- hetekkel később érkezik be, mintsem az ítélet elleni felebbezés beadatott. A felebbezés tehát az előadónál hever, de el nem intéztethetik (mert nem tudni, vájjon törvényes időben adatott-e be?). Az esküre kötelezett fél az iktatóhivatalban meg-